Hírek

Mint az köztudott, a nitrogén a tápelemek közül a termés mennyiségét és minőségét az egyik legnagyobb mértékben meghatározó tápelem. Az azonban korántsem mindegy, hogy a nitrogén milyen formában áll rendelkezésre a talajban, hiszen a növények a fejlődéshez szükséges tápelemeket csak ásványi formában képesek felvenni, elemi alakban tehát a nitrogént sem képesek hasznosítani. A talajban élő hasznos mikroszervezetek ugyan képesek a levegő nitrogénjét megkötni és azt a növények felé szolgáltatni, de ez a mennyiség nem elegendő a teljes vegetációs időszakra. Ezért fontos, hogy jól megválasztott inputanyagok felhasználásával biztosítsuk a megfelelő mennyiségben, és a növények számára felvehető formában ezt az esszenciális tápelemet.

A növények a nitrogént főként a gyökereiken keresztül képesek felvenni nitrát (NO₃^–) és ammónium (NH₄⁺) ionok formájában.  A különböző tulajdonságú talajok nitrogén szolgáltató képessége rendkívül eltérő. A humusz mennyiségéből következtethetünk a nitrogénszolgáltató képességre, nem beszélve arról, hogy a humusz anyagok maguk is jelentős forrásai a nitrogénkészleteknek. A talajok N-készletének mintegy 96-97 %-a a szerves anyagokban található. A növények számára felvehető ásványi N-formák a szerves anyagok NH₂-csoportjának mikrobiális lehasításával, majd szerves aminok ammóniává (NH₄⁺) és nitráttá (NO₃^–) alakításával jönnek létre. Az erősebben kötött szerves N-formák (a mag-N és a híd-N) csak a humuszanyagok nagymértékű mineralizációja esetén válnak szabaddá, ezek elsősorban, mint a talaj N-tartalékai játszanak szerepet.

A minél magasabb genetikai potenciálban rejlő terméseredmények eléréséhez rendszerint jelentős mennyiségű nitrogén kiegészítésre van szükség. A hagyományos műtrágya formájában kijuttatott nitrogénnek csak mintegy 40-60%-át hasznosítják közvetlenül a növények, melynek oka elsősorban a talajban lejátszódó folyamatokban keresendő (denitrifikáció, megkötődés a kolloidok felületén és az agyagásványok rácsaiban, biológiai fixáció, kimosódás stb.).

A műtrágya formájában kijuttatott nitrogén hasznosulása számos tényezőtől, a talaj hőmérsékletétől, nedvességtől, redox viszonyaitól, kémhatásától, adszorbciós kapacitásától, agyagásvány összetételétől, a talajélettől, a növény fejlődési stádiumától és annak nitrogén igényétől függ. A különböző kijuttatott nitrogén formáknak és a kijuttatás időpontjának helyes megválasztásával azonban a termőhelyi adottságokat figyelembe véve sikeresen befolyásolhatjuk és irányíthatjuk a nitrogén műtrágyázás hatékonyságát.

Azon műtrágyák kijuttatásával, amelyek a nitrogént NO₃^– és vagy NH₄⁺ formában tartalmazzák a növényeket közvetlenül felvehető nitrogénhez juttatjuk. A NO₃^– ion anion lévén nem kötődik meg a talajkolloidok felületén, ezért mozgékony állapotban többnyire a talajoldatban marad. Ez gyors és könnyű felvehetősége mellett megteremti a kimosódás lehetőségét is, ami egyfelől tápanyagveszteség, de ami még fontosabb környezeti problémákat is felvet. A nitrát kimosódás veszélye nem csak az NO₃^– tartalmú műtrágyák alkalmazásakor áll fenn, ugyanis a talajban lejátszódó nitrifikáció során más nitrogén formákból is képződik nitrát. A nitráttal szemben az ammónium ion nem mozog a talajban. A talaj kolloidjainak felületén kicserélhető kationként megkötődik. Az ammónium tartalmú műtrágyák tehát tartós hatású műtrágyáknak tekinthetők, de különösen oxidatív körülmények között az ammónium is nitrifikálódhat.  Lassú és egyben tartós hatású nitrogén tartalmú műtrágyák azok, amelyek a nitrogént nem közvetlenül felvehető formában tartalmazzák, ilyen forma például a karbamid. A karbamidként kijuttatott nitrogénnek a talajmikroorganizmusok segítségével először ammóniává kell alakulni, majd csak ez után tudják azt a növények felvenni.

Látjuk tehát, hogy növényeink megfelelő és racionális nitrogénellátása korántsem egyszerű feladat. Ezt cégünk is felismerte, így kutatásai során a Timac AGRO a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett a tökéletes nitrogén formula kifejlesztésére, a hatóanyag védelmére és annak hatékonyságára. SULFAMMO N-PROCESS növénykondicionáló termékcsaládunk kiváló példa erre, hiszen a benne található biostimulátor komplexe egyedülállóan egy speciális védőhálóval őrzi meg a benne található ammónium és karbamid hatóanyagot. A védőhálóból az ammónium forma méretéből adódóan ki tud szabadulni, azonban a karbamidnak előbb át kell alakulnia ahhoz, hogy kiférjen a hálón. A karbamid hidrolízise a védőburok miatt lassabban megy végbe, így a nitrogén feltáródása is hosszabban tart, ezáltal folyamatos ellátást tudunk biztosítani a növények számára. A biostimulátor komplex indol származékai fokozzák a növény nitrit- és nitrát-reduktáz enzimeinek szintézisét, melynek köszönhetően gyorsabb lesz a hatóanyag beépülése majd fehérjékké, enzimekké alakulása. A kijuttatott és a talajban megtalálható tápelemek hasznosulását tovább erősíti a termékben található kén és magnézium, melyek amellett, hogy a fehérjeszintézishez nélkülözhetetlenek (kén) a klorofill alkotójaként (magnézium) biztosítják a folyamatos anyagcserét. Minden SULFAMMO N-PROCESS termékünkben megtalálható az úgynevezett MESCAL speciális hatóanyag. E speciális talajkondicionáló alapanyag a gyökérzóna pH-jának optimalizálásával serkenti a gyökerek fejlődését, a talajéletet, valamint mérsékeli a nitrogén talajsavanyító hatását. A SULFAMMO N-PROCESS melegen granulált komplex szilárd fejtrágyák összességében hatékonyabb nitrogén-utánpótlást tesznek lehetővé a hagyományos műtrágyákkal szemben, így nem csak a hozamot tudjuk növelni, de a kimosódási kockázat csökkentése miatt a környezeti terhelésük is alacsonyabb.

Baranya megyei partnerünk vályogos, enyhén savanyú barna erdőtalajon gazdálkodik. 2019-ben repce technológiája vetés előtt kijuttatott 300 kg/ha 15-15-15- NPK alaptrágyából és kétszeri tavaszi fejtrágyázásból –350 kg/ha MAS és 250 kg/ha és SULFAMMO 23 N-PROCESS – állt. Ezzel a technológiával 4,9 t/ha-os terméssel fejezte be a betakarítást partnerünk, ami a megyei átlaghoz (3,26 t/ha) képest 50%-al jobb eredmény.

A szilárd nitrogén tartalmú fejtrágyák mellett a folyékony formák alkalmazása is igen elterjedt. E termékek nagy előnye, hogy homogénebben tudjuk kijuttatni, illetve, hogy szárazabb időszakokban is eredményes hatást tudnak kifejteni, hiszen a tápanyag lebomlásához és felvételéhez szükséges vizet eleve tartalmazzák. Az folyékony fejtrágyák további előnye, hogy kis mértékben ugyan, de lombon keresztül is hasznosulnak.

A Timac AGRO erre a technológiára is komplex és innovatív megoldást nyújt. EXCELIS termékeink is speciális, védett nitrogén hatóanyagot tartalmaznak. Növelik a növény tápanyagfelvételét és egyidejűleg serkentik a talajbaktériumok aktivitását is. Ezt az összetett hatást a RHIZOVIT biostimulátor komplex hatóanyagai biztosítják. Az LCN egy ureáz enzim inhibitor, amely gátolja a karbamid átalakulását, csökkentve ezzel a kimosódás és elillanás kockázatát, valamint hosszan tartó hozzáférést biztosít a növény számára.  A biostimulátor polikarboxil-metil-észter hatóanyaga a talaj tartalék tápanyagait feltáró baktériumok szaporodását serkentve juttatja többlet tápanyaghoz a növényeket. A harmadik alkotóelem, a HTB pedig a sejtek poliamin szintjének növelésével gyorsítja a tápanyagok felvételét, hozzájárulva ezzel a rendelkezésre álló tápanyagok minél gyorsabb hasznosulásához.

EXCELIS GREEN termékünk folyamatos nitrogén ellátást biztosított az őszibúza számára, valamint fokozta a tápanyagok felvételét és beépülését a növénybe. Győr-Moson-Sopron megyei partnerünk gyengén lúgos csernozjom talajon gazdálkodik. Őszi búza technológiája a 2019-ben vetés előtti 250 kg/ha kálisó és 200 kg/ha DAP volt, majd 180 kg/ha DASA lett az állományra tavasszal kijuttatva. Ezt április folyamán 220 kg/ha EXCELIS GREEN követte, majd kétszer növényvédelemmel kalászos lombtrágya. Hektáronként 7,1 tonnát tudott termelni, ami 29%- al magasabb eredmény, mint a megyei átlag (5,5 t/ha).

A tápanyag-utánpótlási technológiák közül a kívánt termésmennyiség elérése szempontjából legnagyobb jelentőséggel az alap- és startertrágyázás bír. A vegetációs időszak későbbi fázisaiban ezt a műveletet, és a művelet által biztosított előnyt, utólag már pótolni, vagy más technológiai beavatkozással helyettesíteni nem tudjuk.
Általános gyakorlat, hogy vetés, illetve ültetés előtt – vagy azzal egymenetben – nagyobb mennyiségű nitrogén, foszfor és kálium hatóanyagot juttatunk a talajba. Ezzel megfelelő ellátást biztosíthatunk a tenyészidőszak során, de gyakorta megfeledkezünk a mezo- és mikroelemek szerepéről, hiszen ebben az időszakban a zavartalan fejlődéshez ezek a tápelemek is nélkülözhetetlenek.

Ilyen fontos mezoelem például a kalcium, ami elengedhetetlen a gyökerek egészséges és normális fejlődéséhez, a sejtfalak megfelelő kialakításához, valamint a szénhidrát anyagcsere szabályozásához. Hiányában ezek a folyamatok elégtelenül működnek, súlyos esetben pedig a növény pusztulását is okozhatja.
A mikroelemek közül bármelyiket kiemelhetnénk. Ugyan legtöbbjük csak igen kis mennyiségben szükségesek a zavartalan fejlődéshez, de a feladat, amit ellátnak annál fontosabb. Az enzimek építőelemei, azok működésének katalizátorai, támogatják a felépítő anyagcserefolyamatokat. Hiányuk rendkívül gyorsan megmutatkozik a növényeken.
A tápelemek természetesen úton szerves és szervetlen formában jelen vannak a talajokban különböző mennyiségben, azonban a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai nagyban befolyásolják ezek – és a kijuttatott tápelemek – feltáródását és felvehetőségét a növények számára. Kötöttebb talajokon kevésbé jellemző, de laza szerkezetű talajok esetében például jelentős lehet a tápelemek kimosódása. A kémhatás is fontos tényező: semlegestől eltérő kémhatás során például szintén számolnunk kell tápanyagveszteséggel, gondolva elsősorban a foszfor lekötődési problémákra. A kalcium tartalom csökkenésével a talaj kémhatása is csökken, ezáltal romlik a szerkezete, a tápanyag szolgáltató és vízmegtartó képessége. Savanyú talajon a foszfor alumínium és vas molekulákkal alkot oldhatatlan komplexet. A talajok túlzott kalciumtartalma ezzel szemben a pH emelkedését és így foszfor kalciummal való lekötődését okozza.
Savanyú talajokon a biológiai, bakteriális aktivitás is csökken. Ennek hatására a mikroorganizmusok általi tápanyagfeltáró folyamat sem zajlik megfelelően, melynek következménye, hogy lényegesen kevesebb tápanyag áll a növények rendelkezésére.

A Timac AGRO talajspecifikus alap- és startertrágyáiban a makroelemek mellett nem csak mezo, hanem mikroelemek is megtalálhatóak, melyek a teljes tenyészidőszakban támogatják a növény egyenletes fejlődését. A hatóanyagok mellett speciális alapanyagok és biostimulátorok is segítik az állományt, a tápanyagok védelmét és azok jobb hasznosulását.
Az EUROFERTIL TOP termékcsalád a savanyú területek tápelemfelvételi és lekötődési problémáira kínál megoldást. Speciális mész hatóanyaga, a MESCAL grammonkénti 37m2 felületével rendkívül gyorsan reakcióba lép a talajoldattal, korrigálva ezzel a pH-t, javítva a talajszerkezetet és megfelelő körülményeket biztosítva a talaj mikroorganizmusai számára. A foszfor lekötődésének védelmét a TOP-PHOS szerves hatóanyag biztosítja. A Timac AGRO szabadalma egy speciális komplex, ami szerves kötésben tartja a foszfort, és akkor szabadítja fel, amikor a növény ásványi táplálkozása miatt annak koncentrációja lecsökken a talajban. A termékben található PHYSIO+ alacsonyabb talaj-kémhatás mellett is fokozza a gyökérfejlődést, intenzívebb tápanyag- és vízfelvételt téve lehetővé ezzel a növények számára.

Az EUROFERTIL TOP 45 NPS hatása őszibúzában (bal oldalon a kezelt terület, jobb oldalon a kontroll).

A lúgos kémhatás okozta problémák megoldására lett kifejlesztve a DUOFERTIL termékcsalád. Az ebben található MPPA DUO biostimulátor komplex szintén egyedülálló a piacon. Az MPPA hatóanyag magához vonzza, és kötésben tartja a talajban található és a műtrágyából feltáródó tápelemeket, melyeket könnyen le tud adni a növények számára. Ezzel nem csak a foszfor, hanem a többi tápelem is könnyen felvehetővé válik. A komplex másik hatóanyaga egy auxin prekurzort tartalmazó polipeptid kivonat, amely egyaránt serkenti a növény hajtás- és gyökérfejlődését és a talaj tartalék tápanyagait feltáró mikroorganizmusainak aktivitását. Ennek hatására gyorsabb kezdeti fejlődést, intenzívebb gyökérnövekedést és jobb tápanyag- és vízellátást biztosít.
Fenti két termékcsaládunk, összesen 9 különböző tápelemösszetételben biztosítja, hogy valamennyi gazdálkodó könnyedén megtalálja a növény, illetve a saját igényeinek leginkább megfelelő megoldást.

További részletekért keresse Timac AGRO szaktanácsadóját.
Az Ön eredménye a mi valódi sikerünk!

A mikotoxinok, mint a penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, nagy gazdasági károkat okoznak a tejtermelő gazdaságokban. Negatív hatásuk azonnal jelentkezik a szaporodásbiológiai paraméterek romlásában, a tejtermelés csökkenésében, a szomatikus sejtszám megemelkedésében. Az ismert kórképek mellett azonban számítani kell arra, hogy a hosszantartó toxinterhelés károsítja az állatok immunrendszerét, gyulladásokat okoz az emésztőrendszerben, drasztikusan lecsökkenti a hasznos élettartamot.

A gazdasági abrakok, és tömegtakarmányok toxinterhelése ugyan csökkenthető az agrotechnikai, növényvédelmi szabályok betartásával, de a penészgombák toxintermelése sok esetben csak a betárolást követően indul meg. Érdemes tehát a betárolt takarmányokból több alkalommal mintát venni, és az arra alkalmas laboratóriumokban bevizsgáltatni. A mintavétel során pedig arra kell törekedni, hogy a laborba küldött minta reprezentálja a takarmánykészletet.

Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló takarmányok toxin-szintje meghaladja a határértéket egyetlen lehetőség maradt, toxinkötőt kell használni.

A toxinkötő készítmény kiválasztásánál nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis míg egy nagy aktív felülettel és sok kötőhellyel rendelkező szervetlen abszorbens kiválóan köti a poláros jellegű Aflatoxint, gyakorlatilag teljesen hatástalan a Zearalenon, T2 vagy DON toxin esetében. A szervetlen toxinkötők (agyagásványok, aktív szén) másik nagy hátránya, hogy a bélcsatornában lévő vitaminokat és ásványi anyagokat is megköti, azok felszívódása korlátozott lesz, hiánytünetek alakulnak ki.

Az élesztő-sejtfal alapú toxinkötők az Aflatoxin megkötése mellett nagy hatásfokkal kötik a szaporodásbiológiai, termelési, immunrendszeri problémákat okozó Zearalenon és DON toxinokat is. Az ilyen jellegű toxinkötők nem kötik meg a mikrobiális fehérjeszintézis alapjául szolgáló aminosavakat, a bendőben keletkező ammóniát és a szervezet zavartalan működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat.

Mivel a mikotoxinok a negatív szaporodásbiológiai folyamatok beindítása mellett károsan befolyásolják a bendő működését, a bendőbaktériumok fejlődését, a tápanyagok felszívódást, érdemes olyan készítményt választani, ami a toxinmegkötés mellett támogatja az emésztési folyamatokat, fokozza a bendő működését, erősíti az immunrendszert, röviden: pozitív hatással van a termelési folyamatokra.

A toxinkötő komplex mellé kevert puffer-anyag a pH szabályozásával együtt a bendőben végbemenő illózsírsav szintézisre is pozitív hatást gyakorol. A takarmányokhoz kevert illóolajok szerepe pedig már elvitathatatlan az étvágy és az emésztési folyamatok fokozása, ezáltal a tejtermelés növelésének területén.

A kombinált toxinkötő használata nem jelent magasabb költséget, mint egy élesztő-sejtfal alapú készítmény alkalmazása, hatása azonban nem csak a toxinok semlegesítésében, hanem a tejtermelés mérhető növekedésében is megmutatkozik.

A mikotoxinok káros hatásaként kialakuló szaporodásbiológiai problémák, és termelési kiesések csak lassan vagy egyáltalán nem fordíthatók vissza. Ezért mielőtt dönt, vagy a már megszokott terméket választja érdemes utánanézni, hogy az elmúlt évek innovációi milyen új megoldást kínálnak Önnek.

Kürthy-Molnár Zoltán

A tehenek szárazon állási időszakát három jól elkülönülő szakaszra tudjuk osztani. Mindhárom időszak nagy odafigyelést, technológiai, egészségügyi és takarmányozási fegyelmet követel. Ezek betartásával biztosak lehetünk benne, hogy az ellés, a laktáció indulása és az involúciós időszak is zavartalanul fog lezajlani.

Út az apasztásig

Nem ritka azon esetek száma, amikor a tehén még a szárazra állítás előtt is 30 liter tejet termel. A drasztikus apasztás ebben az esetben könnyen okozhat szomatikus sejtszám emelkedést, tőgygyulladást az új laktáció indulásakor. Ennek megelőzése érdekében az apasztás előtti 2 hétben el kell kezdeni a tehenek felkészítését a szárazonállás időszakára. Az alacsonyabb energia-bevitel, a nagyobb arányú, jó minőségű rétiszéna etetése nem csupán a tejtermelés csökkenését fogja eredményezni, de a bendőt és annak mikroflóráját is felkészíti a szárazonállás megváltozott takarmányozására.
A gyógyszeres apasztást követően a tőgybimbókat le kell zárni egy hosszan tartó készítménnyel, az istállóba pedig az almozást megelőzően érdemes alomfertőtlenítőt használni, ami csökkenti a káros baktériumok számát, és lassítja azok újraszaporodását. A technológia betartása nem csak a tehenek komfortérzetét fogja növelni, hanem csökkenti az ellés utáni tőgyproblémákat, a gyógyszerfelhasználást, tehát javítja a termelés hatékonyságát.

Szárazon állás időszaka

Az apasztást követő 40 napban rengeteg változás következik be a tehén szervezetében. Az intenzív vehemnövekedés mellett megindul a tőgy aktív involúciója, a tőgy szöveti állományának regenerációja. Mindkét folyamatnak nagy az ásványi anyag és vitamin igénye, amit jó minőségű takarmány-kiegészítők ad- libitum adagolásával lehet kielégíteni.
Nagyobb feladatot jelent, hogy a tehenek testkondíciójának megfelelően legyen összeállítva a takarmány energia tartalma, ugyanis a túlzott energia bevitel elhízáshoz, ellési nehézségekhez, és a laktációt követően anyagcsere-forgalmi betegségek kialakulásához vezet. Célként kell kitűzni, hogy a tehenek kondíció pontja ne emelkedjen 0,25 – 0,5 –nél nagyobb értékben.
A rendszeres almozás elengedhetetlen követelmény ebben az időszakban, hiszen mindig kerülnek ide frissen apasztott tehenek, illetve előfordulhat korai ellés, ami szintén megköveteli a higiénikus környezetet.
Amennyiben lehetőség van rá érdemes a teheneket karámba engedni, a könnyebb ellés, a jól induló laktáció és a gyors újravemhesülés érdekében.

Előkészítés időszaka

A szárazon állás időszakának utolsó három hetét találóan előkészítési szakasznak hívják a magyar szakemberek. Ahogy a neve is hordozza ennek az utolsó szakasznak nagy jelentősége van az ellés, a laktáció és az újravemhesülés szempontjából.
A magzat növekedése erőteljessé válik, a testsúly csökkenés elkerülése érdekében a magzatépítés megnövekedett igényét össze kell hangolni az anya energia igényével.
Legfontosabb feladat a bendő papilláinak, és mikroorganizmusainak felkészítése a laktációs takarmányozásra. Helyes takarmányozás hatására a mikroba populáció megváltozik, a rostbontó baktériumok mellett előtérbe kerülnek a keményítő bontó baktériumok. A papillák felkészülnek az illózsírsav termelésre, és hozzájárulnak az acidózis elkerüléséhez a laktáció korai szakaszában.
Az előkészítés időszakában adagolt niacin (B6-vitamin) és kolin csökkenti a ketózis kialakulásának kockázatát az ellést követően. Szerepük van a zsírmobilizáció szabályozásában, segítik a trigliceridek foszfolipiddé történő szintetizálását, és a szabad zsírsavak citrát-körbe lépését.Az előkészítő istállóban mindig tiszta alomnak kell lenni, és érdemes kialakítani olyan területet is, ahol a nehezen ellő teheneknek, üszőknek segíteni tudunk.

A szárazon állás időszaka meghatározó a laktációs teljesítmény, az újravemhesülés és az utód szempontjából. Tehát a befektetett munka, és a költségek ebben az esetben többszörösen térülnek meg. A gyógyszerköltség csökkenése, a magasabb tejtermelés és a rövidebb szervizperiódus egyaránt javítják a gazdasági mutatókat.

A növénytermesztésben a virágzás és termékenyülés kulcsfontosságú folyamatoknak számítanak. Az intenzív vegetatív fázisban bekövetkező kisebb stresszt még képes kiheverni az állomány, a virágzáskor jelentkező negatív hatások azonban erőteljesen rányomják bélyegüket a termelés eredményességére.

Ezekkel a külső tényezőkkel szemben (légköri aszály, extrém meleg, jégverés, csapadékhiány) a növény fiziológiai állapotának és stressztűrésének fokozásával tudunk védekezni. Ennek eszközei a biostimulátorok, amelyek kutatásában, fejlesztésében és forgalmazásában a Timac AGRO élen jár.

A tavaszi kultúrákban elkezdődtek a termésdifferenciálódási és termésképzési folyamatok támogatására irányuló kezelések. A FERTILEADER termékcsalád SEACTIV biostimulátor komplexének hatóanyagai növelik a tápanyagfelvételt, gyorsítják tápanyagszállítást, valamint azok beépülését a növényi szervekbe. Serkentik a klorofill képződést, ezáltal fokozzák a termelőfolyamatokat és növelik a biomasszát. Gátolják a korai elöregedést és a kényszerérés kockázatát, így a növénynek lesz ideje arra, hogy kinevelje a termést. Szabályozzák és fenntartják a kultúrnövények víz- és tápanyagforgalmát a kritikus, terhelt időszakokban, amely különösen fontos a virágzás és megtermékenyülés során. Termesztéstechnológiába illesztésükkel kiegyensúlyozott, folyamatos fejlődést, a stresszelt állapotból gyorsabb és kisebb veszteséggel járó kilábalást biztosíthatunk.

FERTILEADER AXIS – a kukorica zavartalan termésképzéséért

A kukorica termékenyülési időszakában jelentkező klimatikus stresszhatások akár 70%-kal is csökkenthetik a hozamot. Ezen hatások orvoslása egyszerű lombtrágyákkal nem megoldható, mert nem tápanyaghiány okozta problémákról van szó. A FERTILEADER AXIS itt is egyedülálló választás, mert a SAECTIVE biostimulátor komplex azon túl, hogy fenntartja a növény életfolyamatait a kritikus időszakokban, gátolja az elöregedést, segíti a növény kilábalását a stresszelt állapotból, könnyen felvehető cinket és foszfort is tartalmaz, melyek jó szolgálatot tesznek a szem kitelítődés során.

FERTILEADER GOLD – az olajos kultúrák pozitív bonifikációjáért

A napraforgó és szója hozamát és értékét jelentősen tudjuk növelni, ha az elhúzódó virágzás alatt a lehető legtöbb virág megtermékenyülését biztosítjuk. A bór és molibdén tápelemtartalom mellett a SEACTIVE biostimulátor komplex 3-4 hetes hatástartamával ezekben a kultúrákban is segíti az élettani folyamatokat. A transzlokáció fokozásával és a korai elöregedés gátlásával elősegíti a kaszatok, magok kitelítődését, a magas olaj- és fehérjetartalom kialakulását.

Az angol nyelvben van egy nagyon találó kifejezés a szárazon állás időszakának összefoglalására a „Dry Cow Management”, ami magába foglalja az apasztás, a takarmányozás, az egészségügy kérdéseit, az elhelyezés, állatmozgatás, munkaszervezés módját és jelentőségét. Napjainkban már hazánkban is egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdálkodók a szárazonállás helyes menedzselésére, de még mindig számos hiányosság tapasztalható a telepeken.

A szárazon álló időszak jelentősége

A szárazra állítással nem csupán a tehenek ellésre való felkészítése kezdődik meg, de ebben az időszakban dől el a következő laktáció eredményessége, a tejtermelés színvonala, a szaporodásbiológiai folyamatok és a termékenyülés sikere.
A jól beállított takarmány receptúra biztosítja az optimális szárazanyag felvételt, aminek hatására csökken az ellés utáni anyagforgalmi megbetegedések, tőgy és lábproblémák, szaporodásbiológiai rendellenességek száma. Emellett fontos, hogy még egy nagy tehénállományban is egyedi kezelést kapjanak azok a tehenek, amelyeknél a laktáció alatt anyagforgalmi vagy tőgybetegség lépett fel.

A szárazon álló időszak hossza

Mind a hazai mind a nemzetközi vélemények megoszlanak a szárazonállási időszak hosszát illetően. Általánosan elfogadott a 60 nap, de több intenzíven gazdálkodó tenyésztő 50 napra vagy az alá csökkenti az időszak hosszát.
Fontos érv a 60 napot közelítő szárazonállási időszak mellett, hogy a tőgy aktív involúciójához tehát a tőgy szöveti állományának regenerálódásához 45 – 50 napra van szükség. Ennek hiányában a következő laktáció során a tőgygyulladás előfordulásának aránya 50%-al emelkedik.
Több tanulmány foglakozott azzal, hogy a szárazonállási időszak hossza hogyan hat a következő laktációs termelésre. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a 60 napos „pihenő” hatására a következő laktáció tejtermelése kb. 120 – 150 literrel magasabb lesz, mint abban az esetben, ha az apasztástól ellésig tartó időszak csak 40 nap.

A 60 napnál hosszabb periódus szintén csökkenti a következő laktációs teljesítményt. Abban az esetben azonban, ha a tehén napi tejtermelése olyan szintre apad, ahol már nem gazdaságos a termelés, érdemes a tehenet elapasztani. Ilyenkor csak konzekvens takarmányozással lehet megelőzni az elhízást, és az ebből következő problémákat a következő laktáció során.

Szárazon álló tehenek takarmányozása

Ideális esetben a testkondíció figyelembevételével kell a szárazonálló tehenek takarmányadagját összeállítani. Erre azonban az állományméretek miatt nagyon kicsi lehetőség van.
A szárazonállás első időszakában a receptúra összeállításánál relatív alacsony energia (NEl: 55 – 58 MJ) szint beállítására kell törekedni megfelelő fehérje, ásványi anyag és vitaminellátás mellett. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy a tehén ne hízzon el, illetve az ellést követően megfelelő magas szintre emelkedjen a szárazanyag felvétele.

A tömegtakarmányok megválasztása nagy figyelmet igényel, mert egyes takarmányok nagyarányú használata anyagcsere forgalmi problémákat okozhat ellést követően.
Az energia és fehérjeszükséglet ad- libitum etetett jó minőségű fűszénával kielégíthető. A kukorica szilázs mennyisége ne haladja meg az adag szárazanyag tartalmának 40 – 50%-át, ellenkező esetben elhízás, nehéz ellés, szaporodásbiológiai problémák, és alacsony szárazanyag felvétel léphet fel.
A pillangósok aránya maximum 20% legyen a szárazanyag tartalomra vetítve. Így elkerülhetjük a túlzott fehérje, kalcium és kálium beépülést, ami tőgy-ödéma, tejláz, ketózis és reprodukciós zavarok kialakulásához vezet.
A megfelelő arányok betartása mellett a takarmányok minőségére is fokozott figyelmet kell fordítani. Rosszul erjedt, penészes takarmányok étvágytalanságot, legrosszabb esetben vetélést okoznak.

Az időszak utolsó 2 – 3 hetében fel kell készíteni a bendőben élő mikroorganizmusokat a laktáció nagy mennyiségű energia és szárazanyag szükségletének befogadására és fermentálására. Ennek érdekében a takarmányadagnak ugyan azokat az összetevőket kell tartalmaznia, mint az ellés utáni fogadócsoport adagja.

Kimagasló laktációs eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a szárazonállás alatt minden körülményt biztosítunk a tehenek számára a megfelelő regenerálódáshoz.

A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek. Ezek a megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést, de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az állatok életteljesítményét. A legtöbb belső élősködő a szarvasmarha, juh és kecskeállományokra egyaránt veszélyt jelent, de vannak úgynevezett fajspecifikus paraziták, melyek csak egy fajban okoznak betegséget, termeléscsökkenést.

Paraziták a legelőn

A laposférgek törzsébe tartozó legismertebb és nagy gazdasági károkat okozó belső parazita a közönséges májmétely. Legnagyobb kockázatot a tavaszi legelőre hajtáskor, illetve az egész évben nedves, vizenyős területeken okozza, hiszen életciklusa nedvességhez kötött. Az epehólyag érrendszeréből ürülő, és a bélsárral a szabadba jutó peték egy úgynevezett köztigazda csigában (májmétely csiga) fejlődnek tovább lárva állapotig. A lárvák legelés közben jutnak a kérődzők szervezetébe, majd a vékonybél falát átfúrva kerülnek a májba, és annak szöveteit roncsolva bevérzéseket okoznak. Erős fertőzés esetén a májszövetek károsodása a nyár végére olyan mértékű is lehet, hogy egy heveny lefolyású betegséget követően az állatok elhullásához vezet. Gyengébben fertőzött területeken idült megbetegedések alakulnak ki, melyek az állatok étvágytalanságát, kondíciójuk és termelésük csökkenését okozza. A májmételyhez hasonló körülmények között fejlődő bendőmétely heveny hasmenést, ödémák kialakulását, vérszegénységet okoz, és gyakran vezet az állatok elhullásához. A lándzsásmétely az előzőekkel ellentétben a nyár folyamán, száraz legelőkön jut az állatok szervezetébe. Kártétele gyengébb kondíciójú állatoknál jelentkezik további kondícióvesztés formájában.

Szintén a laposférgek törzsébe tartozó galandférgek fejlődésében a talajon élő páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. Elfogyasztásukkal a szervezetbe kerülnek a galandférgek lárvái, melyek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges állapotot. A fertőzés főleg fiatal állatoknál okoz hasmenést, testsúlycsökkenést, időnként elhullást. A galandférgesség okozza a szarvasmarhák és juhok izomzatában megjelenő úgynevezett borsókát, vagy a központi idegrendszerükben megtelepedve a „kergekórt”. Az emberre is veszélyes háromtagú galandféreg a májban és a tüdőben okoz cisztás elváltozásokat.

Hengeresférgek által okozott tünetegyüttes a gyomor-bélférgesség, melynek kialakulása a paraziták köztigazda nélküli, közvetlenül a szervezetben történő fejlődésével zajlik. A petéket az anyaállatok tavasszal nagy mennyiségben ürítik, ezekből a legeltetési szezon második felére (augusztus – szeptember) alakulnak ki a fertőző lárvák. Főleg azoknál a fiatal állatoknál okoz komolyabb megbetegedést, amelyek először „találkoznak” a lárvákkal, mivel a folyamatos, de alacsony szintű fertőződés bizonyos mértékű immunválaszt vált ki az állatoknál. Legjellemzőbb tünetei a hasmenés, étvágytalanság, kondícióromlás, erősebb fertőzés esetén az anyaállatok tejtermelésének csökkenése. A tüdő és légcsőférgesség magas lázzal, köhögéssel, légszomjjal járó megbetegedés, melynek következménye a tüdőszövetben kialakuló baktériumos fertőzés.
Az akár 20 – 30 cm hosszúságúra is megnövő orsóféreg szájon át (peték elfogyasztása) történő fertőződés mellett akár már az anyaméhben, vagy a szoptatás folyamán az anyatejjel is be tud kerülni az állatok szervezetébe. A lárvák az izmokban, tőgyszövetben hosszú időn keresztül nyugalmi állapotban lehetnek, így jelenlétüket is nagyon nehéz kimutatni. A magzatkorban fertőzött borjak vékonybelében már születéskor megtalálhatók az orsóférgek. A kifejlett férgek étvágytalanságot, a fejlődési erély csökkenését, bélgyulladást, bűzös hasmenést okoznak.

Védekezés, megelőzés

A védekezés legfontosabb része, hogy tavasszal ne kerüljön fertőzött, kezeletlen állat a legelőre! A bélsár laboratóriumi vizsgálatával kimutatható a fertőzés mértéke, illetve a szervezetben jelenlévő paraziták fajtája. Ezek ellen a legelőre történő kihajtást megelőzően minden esetben gyógyszeres kezelés szükséges. Fontos a legelőszakaszok pihentetése, váltása is.

Az újrafertőződés megakadályozásában hatékony segítséget tudnak nyújtani a különböző növényi illóolajok, melyek megakadályozzák a paraziták fejlődését. A növényi illóolajok gátolják a paraziták szaporodásbiológiai folyamatait, csökkentik a lerakott és ürített peték mennyiségét (Alawa et. al. 2003).

Az idei tavasz eddig nem bővelkedik esővel, az országban a csapadékhiány miatt már számos helyen alakulhatott ki aszály. Ezeken a területeken, ha a tavaszi vetésű növények előtt nem érkezik megfelelő mennyiségű csapadék, nem lesz kellő nedvesség a talajban azok csírázásához és a korai növekedéséhez.

A kukorica kezdeti fejlődésének támogatása különösen fontos feladat annak érdekében, hogy a 6 – 8 leveles fejlettégi állapotot elérésére – szemsorok differenciálódásának időszaka – fejlett gyökérzet és ennek megfelelő erős állomány legyen. A leghatékonyabb megoldás ilyenkor a jól megválasztott folyékony, biostimulátor tartalmú növénykondicionáló készítmény alkalmazása.

Az ilyen oldatok egyik nagy előnye, hogy homogén módon tudjuk kijuttatni őket, így a bennük található tápelemek egységesen jutnak el valamennyi növényhez a kezelt területen belül. Fontos továbbá, hogy szárazabb időszakokban is eredményes hatást tudnak kifejteni, hiszen a tápanyag lebomlásához és felvételéhez szükséges vizet eleve tartalmazzák. A biostimulátor komplexeknek köszönhetően pedig az élettani folyamatok, a tápanyagfelvétel, szállítás és beépülés is nagy támogatást kap.

A Timac AGRO FERTIACTYL termékcsaládja technológia szintű alkalmazásával, akár gombaölő- vagy gyomirtószerrel is összekeverve segíthetjük a növények azon fejlődési folyamatait melyek a terméspotenciál szempontjából kulcsfontosságúak. A korai fejlődés támogatásával a megerősödött növények a vegetáció további szakaszában is megtartják előnyüket, amely végül a termésmennyiség alakulásában is megmutatkozik. Ebben segítséget nyújt a FERTIACTYL Starter (2-4 l/ha-os dózisban alkalmazva) és a FERTIACTYL Allegro (2-3 l/ha-os dózisban alkalmazva).

Az FERTIACTYL biostimulátor komplexben található zeatin a sejtosztódást szabályozza, jótékonyan befolyásolja a sejtdifferenciálódást, a gyökér-és hajtásnövekedést, ami elősegíti az egységes, erős állomány kialakulását. Emellett növeli a növény élettani aktivitását, fokozza a klorofill képződést, ezáltal pozitívan hat a fotoszintézisre is. A szerves komplexben található glicin-betainnak köszönhetően a fiatal növény általánosságban ellenállóbb lesz, víz- és tápanyagforgalma kedvezőtlen körülmények mellett is zavartalan marad. A humin- és fulvósavak megvédik a tápelemeket a kimosódástól és lekötődéstől, biztosítva ezzel a fiatal növény tápanyagellátását az ilyenkor jellemző fejletlen gyökérzet ellenére.

A kukorica cinkigénye nem csak a virágzást megelőzően, hanem a kezdeti fejlődés során is magas. Hazánkban a termőterületek többsége alacsony cinkellátottságú, illetve felvételét a talaj pH erőteljesen befolyásolja. A FERTIACTYL® Allegro cinktartalma megoldást jelent a kezdeti hiány elkerülésére, biostimulátor tartalma pedig fokozza a beépülést.

A FERTIACTYL Starter növénykondicionáló könnyen felvehető makroelemeket is tartalmaz, melyek közvetlen tápanyagellátást biztosítva erősítik meg az állomány. A tenyészidőnek e korai szakaszában az állomány sok esetben még nem takarja a teljes talajfelszínt, a FERTIACTYL termékcsalád esetében azonban ez sem okoz veszteséget, mert a benne található FERTIACTYL biostimulátor komplex talajon keresztül is képes kifejteni hatását.

1 Keverési próba minden esetben javasolt.