15.11

Alaptrágyák minden helyzetre

A mezőgazdaság eredményességének egyik legmeghatározóbb tényezője a talaj, amely számos tulajdonságán keresztül alapjaiban határozza meg... Tartalom Megtekintése

A mezőgazdaság eredményességének egyik legmeghatározóbb tényezője a talaj, amely számos tulajdonságán keresztül alapjaiban határozza meg a termesztett kultúrák fejlődését és a termés minőségét. A talaj egy komplex rendszer, amelynek szerkezetét, biológiai aktivitását és tápanyagszolgáltató képességét több tényező egyszerre befolyásolja.

Növénytermesztés során a kijuttatandó tápanyagok kalkulálásakor figyelembe kell vennünk, hogy azoknak csak egy bizonyos részét képesek a növények felvenni. Az egyes tápelemek hasznosulását nagy mértékben befolyásolja az adott talaj tápele tartalma, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a kijuttatott tápanyagok formája és azok egymással és a talajjal való kölcsönhatása, valamint nem utolsó sorban a növények felvételi kapacitása. Gyenge ellátottságú talajokon a növények adott fajra jellemző fajlagos tápanyagigényét kielégítő mennyiségű – főként foszfor és kálium, valamint mezo- és mikroelemek – hatóanyagot kell kijuttatni ahhoz, hogy termelésünk jövedelmező lehessen. A pozitív tápanyagmérleg eredményeként a talajban könnyen oldható tápelemek állnak rendelkezésre, amelyeket a növények hatékonyan és egyszerűen tudnak hasznosítani. Fontos azonban, hogy ha a talajban kémhatása nem megfelelő, tápanyag-feltáródási- és lekötődési problémákkal kell szembenéznünk.

A Timac AGRO Hungária Kft. a kezdetek óta igen nagy hangsúlyt fektet az okszerű és tudatos tápanyag-utánpótlásra és a hatóanyagok védelmére. Az EUROFERTIL TOP és DUOFERTIL TOP alap- és startertrágyákat tartalmazó termékcsaládjainkat kifejezetten a savanyú és lúgos talajokon történő hatóanyagvédelem céljából hoztuk létre.

Az EUROFERTIL TOP termékcsaládunk a savanyú területek tápelemfelvételi és lekötődési problémáira kínál megoldást. Speciális mész hatóanyaga, a MESCAL grammonkénti 37m2 felületével rendkívül gyorsan reakcióba lép a talajoldattal, korrigálva ezzel a pH-t, javítva a talajszerkezetet és megfelelő körülményeket biztosít a talaj mikroorganizmusainak számára. A foszfor lekötődésének védelmét a TOP-PHOS szerves hatóanyag biztosítja. A Timac AGRO szabadalma egy speciális komplex, ami szerves kötésben tartja a foszfort, és akkor szabadítja fel, amikor a növény ásványi táplálkozása miatt annak koncentrációja lecsökkent a talajban. A termékben található PHYSIO+ alacsonyabb talaj-kémhatás mellett is fokozza a gyökérfejlődést, intenzívebb tápanyag- és vízfelvételt téve lehetővé ezzel a növények számára.

Lúgos viszonyok között eltérő nehézségekkel találjuk szembe magunkat – mint például a foszfor kalciummal való oldhatatlan komplex képződését – így a felvehető tápelemek biztosítását teljesen más alapokra kell helyeznünk.

Ennek a problémának a megoldására lett kifejlesztve a DUOFERTIL termékcsalád, melyben az MPPA DUO biostimulátor komplex egyedülálló a piacon. Az MPPA hatóanyag magához vonzza és kötésben tartja a talajban található és a műtrágyából feltáródó tápelemeket, melyeket könnyen le tud adni a növények számára. Ezzel nem csak a foszfor, hanem a többi tápelem is könnyen felvehetővé válik a növény számára. A komplex másik hatóanyaga egy auxin prekurzort tartalmazó polipeptid kivonat, amely egyaránt serkenti a növény hajtás- és gyökérfejlődését és a talaj tartalék tápanyagait feltáró mikroorganizmusainak aktivitását. Ennek hatására gyorsabb kezdeti fejlődést, intenzívebb gyökérnövekedést és jobb tápanyag- és vízellátást biztosít.

Termékeink különböző hatóanyag összetétellel segítik az eredményes gazdálkodást. A a komplex táplálás érdekében a makroelemek mellett mezo- és mikroelemeket (S, Zn, Mg, Cu, B) is tartalmaznak.

További információért keresse Timac AGRO növénytermesztési szaktanácsadóját!

15.07

Apasztástól ellésig 2.

A tehenek szárazon állási időszakát három jól elkülönülő szakaszra tudjuk osztani. Mindhárom időszak nagy odafigyelést,... Tartalom Megtekintése

A tehenek szárazon állási időszakát három jól elkülönülő szakaszra tudjuk osztani. Mindhárom időszak nagy odafigyelést, technológiai, egészségügyi és takarmányozási fegyelmet követel. Ezek betartásával biztosak lehetünk benne, hogy az ellés, a laktáció indulása és az involúciós időszak is zavartalanul fog lezajlani.

Út az apasztásig

Nem ritka azon esetek száma, amikor a tehén még a szárazra állítás előtt is 30 liter tejet termel. A drasztikus apasztás ebben az esetben könnyen okozhat szomatikus sejtszám emelkedést, tőgygyulladást az új laktáció indulásakor. Ennek megelőzése érdekében az apasztás előtti 2 hétben el kell kezdeni a tehenek felkészítését a szárazonállás időszakára. Az alacsonyabb energia-bevitel, a nagyobb arányú, jó minőségű rétiszéna etetése nem csupán a tejtermelés csökkenését fogja eredményezni, de a bendőt és annak mikroflóráját is felkészíti a szárazonállás megváltozott takarmányozására.
A gyógyszeres apasztást követően a tőgybimbókat le kell zárni egy hosszan tartó készítménnyel, az istállóba pedig az almozást megelőzően érdemes alomfertőtlenítőt használni, ami csökkenti a káros baktériumok számát, és lassítja azok újraszaporodását. A technológia betartása nem csak a tehenek komfortérzetét fogja növelni, hanem csökkenti az ellés utáni tőgyproblémákat, a gyógyszerfelhasználást, tehát javítja a termelés hatékonyságát.

Szárazon állás időszaka

Az apasztást követő 40 napban rengeteg változás következik be a tehén szervezetében. Az intenzív vehemnövekedés mellett megindul a tőgy aktív involúciója, a tőgy szöveti állományának regenerációja. Mindkét folyamatnak nagy az ásványi anyag és vitamin igénye, amit jó minőségű takarmány-kiegészítők ad- libitum adagolásával lehet kielégíteni.
Nagyobb feladatot jelent, hogy a tehenek testkondíciójának megfelelően legyen összeállítva a takarmány energia tartalma, ugyanis a túlzott energia bevitel elhízáshoz, ellési nehézségekhez, és a laktációt követően anyagcsere-forgalmi betegségek kialakulásához vezet. Célként kell kitűzni, hogy a tehenek kondíció pontja ne emelkedjen 0,25 – 0,5 –nél nagyobb értékben.
A rendszeres almozás elengedhetetlen követelmény ebben az időszakban, hiszen mindig kerülnek ide frissen apasztott tehenek, illetve előfordulhat korai ellés, ami szintén megköveteli a higiénikus környezetet.
Amennyiben lehetőség van rá érdemes a teheneket karámba engedni, a könnyebb ellés, a jól induló laktáció és a gyors újravemhesülés érdekében.

Előkészítés időszaka

A szárazon állás időszakának utolsó három hetét találóan előkészítési szakasznak hívják a magyar szakemberek. Ahogy a neve is hordozza ennek az utolsó szakasznak nagy jelentősége van az ellés, a laktáció és az újravemhesülés szempontjából.
A magzat növekedése erőteljessé válik, a testsúly csökkenés elkerülése érdekében a magzatépítés megnövekedett igényét össze kell hangolni az anya energia igényével.
Legfontosabb feladat a bendő papilláinak, és mikroorganizmusainak felkészítése a laktációs takarmányozásra. Helyes takarmányozás hatására a mikroba populáció megváltozik, a rostbontó baktériumok mellett előtérbe kerülnek a keményítő bontó baktériumok. A papillák felkészülnek az illózsírsav termelésre, és hozzájárulnak az acidózis elkerüléséhez a laktáció korai szakaszában.
Az előkészítés időszakában adagolt niacin (B6-vitamin) és kolin csökkenti a ketózis kialakulásának kockázatát az ellést követően. Szerepük van a zsírmobilizáció szabályozásában, segítik a trigliceridek foszfolipiddé történő szintetizálását, és a szabad zsírsavak citrát-körbe lépését.Az előkészítő istállóban mindig tiszta alomnak kell lenni, és érdemes kialakítani olyan területet is, ahol a nehezen ellő teheneknek, üszőknek segíteni tudunk.

A szárazon állás időszaka meghatározó a laktációs teljesítmény, az újravemhesülés és az utód szempontjából. Tehát a befektetett munka, és a költségek ebben az esetben többszörösen térülnek meg. A gyógyszerköltség csökkenése, a magasabb tejtermelés és a rövidebb szervizperiódus egyaránt javítják a gazdasági mutatókat.

Kürthy-Molnár Zoltán
Timac AGRO Hungária Kft.

10.05

FERTILEADER termékcsalád – Folyamatos fejlődés, biztos kötődés

A növénytermesztésben a virágzás és termékenyülés kulcsfontosságú folyamatoknak számítanak. Az intenzív vegetatív fázisban bekövetkező kisebb... Tartalom Megtekintése

A növénytermesztésben a virágzás és termékenyülés kulcsfontosságú folyamatoknak számítanak. Az intenzív vegetatív fázisban bekövetkező kisebb stresszt még képes kiheverni az állomány, a virágzáskor jelentkező negatív hatások azonban erőteljesen rányomják bélyegüket a termelés eredményességére.

Ezekkel a külső tényezőkkel szemben (légköri aszály, extrém meleg, jégverés, csapadékhiány) a növény fiziológiai állapotának és stressztűrésének fokozásával tudunk védekezni. Ennek eszközei a biostimulátorok, amelyek kutatásában, fejlesztésében és forgalmazásában a Timac AGRO élen jár.

A tavaszi kultúrákban elkezdődtek a termésdifferenciálódási és termésképzési folyamatok támogatására irányuló kezelések. A FERTILEADER termékcsalád SEACTIV biostimulátor komplexének hatóanyagai növelik a tápanyagfelvételt, gyorsítják tápanyagszállítást, valamint azok beépülését a növényi szervekbe. Serkentik a klorofill képződést, ezáltal fokozzák a termelőfolyamatokat és növelik a biomasszát. Gátolják a korai elöregedést és a kényszerérés kockázatát, így a növénynek lesz ideje arra, hogy kinevelje a termést. Szabályozzák és fenntartják a kultúrnövények víz- és tápanyagforgalmát a kritikus, terhelt időszakokban, amely különösen fontos a virágzás és megtermékenyülés során. Termesztéstechnológiába illesztésükkel kiegyensúlyozott, folyamatos fejlődést, a stresszelt állapotból gyorsabb és kisebb veszteséggel járó kilábalást biztosíthatunk.

FERTILEADER AXIS – a kukorica zavartalan termésképzéséért

A kukorica termékenyülési időszakában jelentkező klimatikus stresszhatások akár 70%-kal is csökkenthetik a hozamot. Ezen hatások orvoslása egyszerű lombtrágyákkal nem megoldható, mert nem tápanyaghiány okozta problémákról van szó. A FERTILEADER AXIS itt is egyedülálló választás, mert a SAECTIVE biostimulátor komplex azon túl, hogy fenntartja a növény életfolyamatait a kritikus időszakokban, gátolja az elöregedést, segíti a növény kilábalását a stresszelt állapotból, könnyen felvehető cinket és foszfort is tartalmaz, melyek jó szolgálatot tesznek a szem kitelítődés során.

FERTILEADER GOLD – az olajos kultúrák pozitív bonifikációjáért

A napraforgó és szója hozamát és értékét jelentősen tudjuk növelni, ha az elhúzódó virágzás alatt a lehető legtöbb virág megtermékenyülését biztosítjuk. A bór és molibdén tápelemtartalom mellett a SEACTIVE biostimulátor komplex 3-4 hetes hatástartamával ezekben a kultúrákban is segíti az élettani folyamatokat. A transzlokáció fokozásával és a korai elöregedés gátlásával elősegíti a kaszatok, magok kitelítődését, a magas olaj- és fehérjetartalom kialakulását.

22.04

Apasztástól ellésig I.

Az angol nyelvben van egy nagyon találó kifejezés a szárazon állás időszakának összefoglalására a „Dry... Tartalom Megtekintése

Az angol nyelvben van egy nagyon találó kifejezés a szárazon állás időszakának összefoglalására a „Dry Cow Management”, ami magába foglalja az apasztás, a takarmányozás, az egészségügy kérdéseit, az elhelyezés, állatmozgatás, munkaszervezés módját és jelentőségét. Napjainkban már hazánkban is egyre nagyobb gondot fordítanak a gazdálkodók a szárazonállás helyes menedzselésére, de még mindig számos hiányosság tapasztalható a telepeken.

A szárazon álló időszak jelentősége

A szárazra állítással nem csupán a tehenek ellésre való felkészítése kezdődik meg, de ebben az időszakban dől el a következő laktáció eredményessége, a tejtermelés színvonala, a szaporodásbiológiai folyamatok és a termékenyülés sikere.
A jól beállított takarmány receptúra biztosítja az optimális szárazanyag felvételt, aminek hatására csökken az ellés utáni anyagforgalmi megbetegedések, tőgy és lábproblémák, szaporodásbiológiai rendellenességek száma. Emellett fontos, hogy még egy nagy tehénállományban is egyedi kezelést kapjanak azok a tehenek, amelyeknél a laktáció alatt anyagforgalmi vagy tőgybetegség lépett fel.

A szárazon álló időszak hossza

Mind a hazai mind a nemzetközi vélemények megoszlanak a szárazonállási időszak hosszát illetően. Általánosan elfogadott a 60 nap, de több intenzíven gazdálkodó tenyésztő 50 napra vagy az alá csökkenti az időszak hosszát.
Fontos érv a 60 napot közelítő szárazonállási időszak mellett, hogy a tőgy aktív involúciójához tehát a tőgy szöveti állományának regenerálódásához 45 – 50 napra van szükség. Ennek hiányában a következő laktáció során a tőgygyulladás előfordulásának aránya 50%-al emelkedik.
Több tanulmány foglakozott azzal, hogy a szárazonállási időszak hossza hogyan hat a következő laktációs termelésre. A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a 60 napos „pihenő” hatására a következő laktáció tejtermelése kb. 120 – 150 literrel magasabb lesz, mint abban az esetben, ha az apasztástól ellésig tartó időszak csak 40 nap.

 

Prof. A.J.Heinrichs Pennsylvania State Agricultural University

A 60 napnál hosszabb periódus szintén csökkenti a következő laktációs teljesítményt. Abban az esetben azonban, ha a tehén napi tejtermelése olyan szintre apad, ahol már nem gazdaságos a termelés, érdemes a tehenet elapasztani. Ilyenkor csak konzekvens takarmányozással lehet megelőzni az elhízást, és az ebből következő problémákat a következő laktáció során.

Szárazon álló tehenek takarmányozása

Ideális esetben a testkondíció figyelembevételével kell a szárazonálló tehenek takarmányadagját összeállítani. Erre azonban az állományméretek miatt nagyon kicsi lehetőség van.
A szárazonállás első időszakában a receptúra összeállításánál relatív alacsony energia (NEl: 55 – 58 MJ) szint beállítására kell törekedni megfelelő fehérje, ásványi anyag és vitaminellátás mellett. Ezzel biztosítani tudjuk, hogy a tehén ne hízzon el, illetve az ellést követően megfelelő magas szintre emelkedjen a szárazanyag felvétele.

A tömegtakarmányok megválasztása nagy figyelmet igényel, mert egyes takarmányok nagyarányú használata anyagcsere forgalmi problémákat okozhat ellést követően.
Az energia és fehérjeszükséglet ad- libitum etetett jó minőségű fűszénával kielégíthető. A kukorica szilázs mennyisége ne haladja meg az adag szárazanyag tartalmának 40 – 50%-át, ellenkező esetben elhízás, nehéz ellés, szaporodásbiológiai problémák, és alacsony szárazanyag felvétel léphet fel.
A pillangósok aránya maximum 20% legyen a szárazanyag tartalomra vetítve. Így elkerülhetjük a túlzott fehérje, kalcium és kálium beépülést, ami tőgy-ödéma, tejláz, ketózis és reprodukciós zavarok kialakulásához vezet.
A megfelelő arányok betartása mellett a takarmányok minőségére is fokozott figyelmet kell fordítani. Rosszul erjedt, penészes takarmányok étvágytalanságot, legrosszabb esetben vetélést okoznak.

Az időszak utolsó 2 – 3 hetében fel kell készíteni a bendőben élő mikroorganizmusokat a laktáció nagy mennyiségű energia és szárazanyag szükségletének befogadására és fermentálására. Ennek érdekében a takarmányadagnak ugyan azokat az összetevőket kell tartalmaznia, mint az ellés utáni fogadócsoport adagja.

Kimagasló laktációs eredményeket csak akkor lehet elérni, ha a szárazonállás alatt minden körülményt biztosítunk a tehenek számára a megfelelő regenerálódáshoz.

Kürthy-Molnár Zoltán
Timac AGRO Hungária Kft.

 

07.03

Tápanyag-utánpótlás helyspecifikusan, avagy YIELD SERVICE+

Hazánkban egyre több gazdaság nyit a precíziós, pontosabban a helyspecifikus gazdálkodás irányába, mely segít megérteni... Tartalom Megtekintése

Hazánkban egyre több gazdaság nyit a precíziós, pontosabban a helyspecifikus gazdálkodás irányába, mely segít megérteni a területek változékonyságát.
A helyspecifikus növénytermesztés a táblán belüli heterogenitáshoz való alkalmazkodást jelenti, melynek célja az input anyagok leghatékonyabb felhasználása. Ehhez azonban ismernünk kell a területeinket, valamint a növények növekedését befolyásoló elemeket, különös tekintettel a hozamot korlátozó tényezőket. Ezen technológia alkalmazásával nem táblaszinten, hanem attól kisebb kezelési egységekben (menedzsment zónákban) gondolkodunk, melyek azonos termőképességű, ezáltal azonos kezelést igénylő részegységek.
A helyspecifikus gazdálkodás a hatékonyabb input anyag felhasználás mellett az ismereteken alapuló döntéshozatalban nyújt nagy könnyebbséget, mely következtében a beavatkozások a megfelelő input anyaggal, megfelelő mennyiségben, megfelelő helyen, megfelelő időben és a megfelelő formában realizálhatóak.
Ezen döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében 2016-ban bővítettük YIELD SERVICE szolgáltatásunkat, és indítottuk el YIELD SERVICE + szolgáltatásunkat az AgriDron Kft-vel együttműködésben. Azóta mintegy 20.000 ha-on végzünk teljeskörű tápanyag utánpótlási szaktanácsadást a kezdeti lépésektől a differenciált dózisú kijuttatásig.A program első lépése a kezelési egységek, vagyis menedzsment zónák lehatárolása több évre visszamenő, biomassza térképek alapján. Az egy területen lévő menedzsment zónák eltérő fizikai féleséggel és/vagy humusztartalommal bírnak, ezért rendkívül fontos ezen talajfoltok pontos lehatárolása. A lehatárolást követően, a GPS-szel rögzített talajmintavétel az előzőleg elkülönített menedzsment zónákból történik. Minden esetben bővített laboratóriumi vizsgálatot végeztetünk a talajmintákból, hiszen ennek következtében kapunk információt a fő tápelemek mennyiségén túl az egyéb tápanyagok (mezo- és mikroelemek) mennyiségéről és egymáshoz viszonyított arányukról, mely információk alapvetően meghatározzák a tápanyag-utánpótlást. A talajvizsgálati eredmények kiértékelése külön-külön történik az egyes zónákra vonatkozóan, ennek megfelelően pedig talajfolt diagnosztikát biztosítunk, melyből információ nyerhető az adott táblarészen jelen lévő terméslimitáló tényezőkről. Teljes tápanyag gazdálkodási tervdokumentációt, differenciált nitrogén, foszfor és kálium tápanyag kijuttatási tervet és arra alapuló precíziós térképeket készítünk a talajvizsgálati eredmények alapján. A tervdokumentáció elkészítése után a gépparkkal kommunikálni tudó fájl formátumban történik meg a kijuttatási fájl átadása. A gépi kommunikáció megvalósulásában segítséget tudunk nyújtani.Sokszor felmerül azonban a partnereinkben az a kérdés, hogy mekkora befektetéssel jár, nem jelent-e több ráfordított időt a differenciált kijuttatás, és mi az előnye?
Befektetést tekintve, manapság az erőgépek többsége GPS-es rendszerrel rendelkezik, ami a helyspecifikus gazdálkodás egyik alappillére. Ezen kívül a tápanyag kijuttatás vonatkozásában egy mérleges műtrágyaszóróval kell rendelkezni. Ha ezek a feltételek adottak, akkor kivitelezhető a differenciált tápanyag kijuttatás.
Munkaszervezés szempontjából sem jelent nagyobb terhet a kijuttatási fájl alapú tápanyag utánpótlás a normál, fix dózisú használathoz képest, hiszen minimálisan tér el. Az elmúlt években a programhoz csatlakozott termelők és munkagép kezelők pozitív visszajelzései alapján elmondható, hogy a munkavégzés nem bonyolódott, a kijuttatás tervezhetőbbé vált.

A menedzsment zóna alapú talajmintavételi eredmények hatására megismerhető az adott terület változékonysága, és kivitelezhetővé válik az egyes eltérő talajfoltok megfelelő kezelése. Emellett a helyspecifikus gazdálkodás nagy előnyeként említhető, hogy a tervezési folyamat során az inputanyagok mennyisége pontosan megállapítható. A táblaméretek és menedzsment zóna méretek ismeretében mind a műtrágya mennyisége, mind a vetőmag szükséglet pontosan számítható a precíziós tervben, így nincs feleslegesen rendelt műtrágya és vetőmag mennyiség, illetve év közben felmerülő extra inputanyag igény. A kijuttatási térkép alapú kezelés minimalizálja a gépkezelői hibából adódó helytelen dózis kijuttatását is.

Általánosságban jellemző Magyarországon, hogy kevés olyan mezőgazdasági tábla van, ahol a táblaátlag alapú műtrágya kijuttatás nem jelent egyes foltokban alul-, másokban túldozírozást. Az elkészített műtrágyázási tervekben nem ritkán a 0 kg/ha vagy minimális mennyiség és akár 200 kg/ha feletti dózisok is megtalálhatók (1. ábra). Főleg a kálium és foszfor műtrágyázási tervekben a minimum 100 kg/ha-os eltérés táblán belül igen gyakorinak mondható. A nitrogén esetében, elsősorban a szaktanácsadási módszernek köszönhetően ennél kisebb eltérések a gyakoriak.

 

1. ábra: Precíziós talajvizsgálati eredmények kiértékelése (Magyarázat: Vasút: táblaátlag, SCH009, SCH010, SCH011, SCH012, SCH013: menedzsment zónánként javasolt hatóanyag)

Több helyszínes, több ismétléses kísérleteket végeztünk kukoricában, amely esetben differenciált tőszám, differenciált nitrogén, differenciált tőszám és differenciált nitrogén együttesen került alkalmazásra, melyet a területen gazdálkodó partner üzemi technológiájához hasonlítottunk. Az eredmények azt mutatták, hogy az üzemi technológiához képest a legnagyobb termésmennyiség-növekedést a differenciált nitrogén kijuttatás esetén lehetett elérni (2. ábra). Azonban ebben az esetben már közbelépett a foszfor- és kálium terméslimitáló tényezőként, mivel azok nem eltérő dózisban lettek kijuttatva.

 

2. ábra: Kukorica termésmennyisége (t/ha) (Magyarázat: N: differenciált nitrogén, T: differenciált tőszám, TN: differenciált tőszám és nitrogén együttesen, U: üzemi technológia)

 

Ha azonban rendszerben gondolkodunk, és az fő tápanyagokat differenciáltan juttatjuk ki az egyes menedzsment zónákba, akkor jelentősebb és egyöntetűbb hatást érhetünk el. Ez esetben is végeztünk kísérletet, melyben főnövényként kalászos szerepelt. Ebben az esetben az ősszel kijuttatott alaptrágyát is differenciáltuk, valamint fejtrágyaként kijuttatandó nitrogén-mennyiséget is. Felvétel készült az állományról március 27-én, majd az NDVI képek alapján megtörtént a nitrogén differenciálása. Majd május 14-én újabb állomány felmérés készült, mely esetén jól látható a két kép közötti különbség, az eltérő dózisú nitrogén pozitív hatása, mely az állomány egyöntetűségében is megnyilvánul (3. ábra).

 

3. ábra: Drón felvétel alapú fejtrágya differenciálás

 

Kertész Orsolya (Dunántúl)
20/316-7287
Orsolya.Kertesz@hu.timacagro.com

Szűcs Lilla (Kelet-Magyarország)
20/416-4362
Lilla.Szucs@hu.timacagro.com

02.02

A kérődzők belső parazitáinak gazdasági kártétele

A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők... Tartalom Megtekintése

A legeltetési idényben kérődző haszonállataink folyamatosan ki vannak téve a különböző külső és belső élősködők által okozott veszélyeknek, megbetegedéseknek. Ezek a megbetegedések sok esetben nem okoznak azonnali termeléscsökkenést, de olyan idült elváltozásokhoz vezetnek, melyek mindenképpen rontják az állatok életteljesítményét. A legtöbb belső élősködő a szarvasmarha, juh és kecskeállományokra egyaránt veszélyt jelent, de vannak úgynevezett fajspecifikus paraziták, melyek csak egy fajban okoznak betegséget, termeléscsökkenést.

Paraziták a legelőn

A laposférgek törzsébe tartozó legismertebb és nagy gazdasági károkat okozó belső parazita a közönséges májmétely. Legnagyobb kockázatot a tavaszi legelőre hajtáskor, illetve az egész évben nedves, vizenyős területeken okozza, hiszen életciklusa nedvességhez kötött. Az epehólyag érrendszeréből ürülő, és a bélsárral a szabadba jutó peték egy úgynevezett köztigazda csigában (májmétely csiga) fejlődnek tovább lárva állapotig. A lárvák legelés közben jutnak a kérődzők szervezetébe, majd a vékonybél falát átfúrva kerülnek a májba, és annak szöveteit roncsolva bevérzéseket okoznak. Erős fertőzés esetén a májszövetek károsodása a nyár végére olyan mértékű is lehet, hogy egy heveny lefolyású betegséget követően az állatok elhullásához vezet. Gyengébben fertőzött területeken idült megbetegedések alakulnak ki, melyek az állatok étvágytalanságát, kondíciójuk és termelésük csökkenését okozza. A májmételyhez hasonló körülmények között fejlődő bendőmétely heveny hasmenést, ödémák kialakulását, vérszegénységet okoz, és gyakran vezet az állatok elhullásához. A lándzsásmétely az előzőekkel ellentétben a nyár folyamán, száraz legelőkön jut az állatok szervezetébe. Kártétele gyengébb kondíciójú állatoknál jelentkezik további kondícióvesztés formájában.

Szintén a laposférgek törzsébe tartozó galandférgek fejlődésében a talajon élő páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. Elfogyasztásukkal a szervezetbe kerülnek a galandférgek lárvái, melyek a vékonybélben megtelepedve érik el a peteürítéshez szükséges állapotot. A fertőzés főleg fiatal állatoknál okoz hasmenést, testsúlycsökkenést, időnként elhullást. A galandférgesség okozza a szarvasmarhák és juhok izomzatában megjelenő úgynevezett borsókát, vagy a központi idegrendszerükben megtelepedve a „kergekórt”. Az emberre is veszélyes háromtagú galandféreg a májban és a tüdőben okoz cisztás elváltozásokat.

Hengeresférgek által okozott tünetegyüttes a gyomor-bélférgesség, melynek kialakulása a paraziták köztigazda nélküli, közvetlenül a szervezetben történő fejlődésével zajlik. A petéket az anyaállatok tavasszal nagy mennyiségben ürítik, ezekből a legeltetési szezon második felére (augusztus – szeptember) alakulnak ki a fertőző lárvák. Főleg azoknál a fiatal állatoknál okoz komolyabb megbetegedést, amelyek először „találkoznak” a lárvákkal, mivel a folyamatos, de alacsony szintű fertőződés bizonyos mértékű immunválaszt vált ki az állatoknál. Legjellemzőbb tünetei a hasmenés, étvágytalanság, kondícióromlás, erősebb fertőzés esetén az anyaállatok tejtermelésének csökkenése. A tüdő és légcsőférgesség magas lázzal, köhögéssel, légszomjjal járó megbetegedés, melynek következménye a tüdőszövetben kialakuló baktériumos fertőzés.
Az akár 20 – 30 cm hosszúságúra is megnövő orsóféreg szájon át (peték elfogyasztása) történő fertőződés mellett akár már az anyaméhben, vagy a szoptatás folyamán az anyatejjel is be tud kerülni az állatok szervezetébe. A lárvák az izmokban, tőgyszövetben hosszú időn keresztül nyugalmi állapotban lehetnek, így jelenlétüket is nagyon nehéz kimutatni. A magzatkorban fertőzött borjak vékonybelében már születéskor megtalálhatók az orsóférgek. A kifejlett férgek étvágytalanságot, a fejlődési erély csökkenését, bélgyulladást, bűzös hasmenést okoznak.

Védekezés, megelőzés

A védekezés legfontosabb része, hogy tavasszal ne kerüljön fertőzött, kezeletlen állat a legelőre! A bélsár laboratóriumi vizsgálatával kimutatható a fertőzés mértéke, illetve a szervezetben jelenlévő paraziták fajtája. Ezek ellen a legelőre történő kihajtást megelőzően minden esetben gyógyszeres kezelés szükséges. Fontos a legelőszakaszok pihentetése, váltása is.

 

Az újrafertőződés megakadályozásában hatékony segítséget tudnak nyújtani a különböző növényi illóolajok, melyek megakadályozzák a paraziták fejlődését. A növényi illóolajok gátolják a paraziták szaporodásbiológiai folyamatait, csökkentik a lerakott és ürített peték mennyiségét (Alawa et. al. 2003).

Kürthy-Molnár Zoltán
Timac AGRO Hungária Kft.
15.01

Startoljon a kukorica!

Az idei tavasz eddig nem bővelkedik esővel, az országban a csapadékhiány miatt már számos helyen... Tartalom Megtekintése

Az idei tavasz eddig nem bővelkedik esővel, az országban a csapadékhiány miatt már számos helyen alakulhatott ki aszály. Ezeken a területeken, ha a tavaszi vetésű növények előtt nem érkezik megfelelő mennyiségű csapadék, nem lesz kellő nedvesség a talajban azok csírázásához és a korai növekedéséhez.

A kukorica kezdeti fejlődésének támogatása különösen fontos feladat annak érdekében, hogy a 6 – 8 leveles fejlettégi állapotot elérésére – szemsorok differenciálódásának időszaka – fejlett gyökérzet és ennek megfelelő erős állomány legyen. A leghatékonyabb megoldás ilyenkor a jól megválasztott folyékony, biostimulátor tartalmú növénykondicionáló készítmény alkalmazása.

Az ilyen oldatok egyik nagy előnye, hogy homogén módon tudjuk kijuttatni őket, így a bennük található tápelemek egységesen jutnak el valamennyi növényhez a kezelt területen belül. Fontos továbbá, hogy szárazabb időszakokban is eredményes hatást tudnak kifejteni, hiszen a tápanyag lebomlásához és felvételéhez szükséges vizet eleve tartalmazzák. A biostimulátor komplexeknek köszönhetően pedig az élettani folyamatok, a tápanyagfelvétel, szállítás és beépülés is nagy támogatást kap.

A Timac AGRO FERTIACTYL termékcsaládja technológia szintű alkalmazásával, akár gombaölő- vagy gyomirtószerrel is összekeverve segíthetjük a növények azon fejlődési folyamatait melyek a terméspotenciál szempontjából kulcsfontosságúak. A korai fejlődés támogatásával a megerősödött növények a vegetáció további szakaszában is megtartják előnyüket, amely végül a termésmennyiség alakulásában is megmutatkozik. Ebben segítséget nyújt a FERTIACTYL Starter (2-4 l/ha-os dózisban alkalmazva) és a FERTIACTYL Allegro (2-3 l/ha-os dózisban alkalmazva).

Az FERTIACTYL biostimulátor komplexben található zeatin a sejtosztódást szabályozza, jótékonyan befolyásolja a sejtdifferenciálódást, a gyökér-és hajtásnövekedést, ami elősegíti az egységes, erős állomány kialakulását. Emellett növeli a növény élettani aktivitását, fokozza a klorofill képződést, ezáltal pozitívan hat a fotoszintézisre is. A szerves komplexben található glicin-betainnak köszönhetően a fiatal növény általánosságban ellenállóbb lesz, víz- és tápanyagforgalma kedvezőtlen körülmények mellett is zavartalan marad. A humin- és fulvósavak megvédik a tápelemeket a kimosódástól és lekötődéstől, biztosítva ezzel a fiatal növény tápanyagellátását az ilyenkor jellemző fejletlen gyökérzet ellenére.

A kukorica cinkigénye nem csak a virágzást megelőzően, hanem a kezdeti fejlődés során is magas. Hazánkban a termőterületek többsége alacsony cinkellátottságú, illetve felvételét a talaj pH erőteljesen befolyásolja. A FERTIACTYL® Allegro cinktartalma megoldást jelent a kezdeti hiány elkerülésére, biostimulátor tartalma pedig fokozza a beépülést.

A FERTIACTYL Starter növénykondicionáló könnyen felvehető makroelemeket is tartalmaz, melyek közvetlen tápanyagellátást biztosítva erősítik meg az állomány. A tenyészidőnek e korai szakaszában az állomány sok esetben még nem takarja a teljes talajfelszínt, a FERTIACTYL termékcsalád esetében azonban ez sem okoz veszteséget, mert a benne található FERTIACTYL biostimulátor komplex talajon keresztül is képes kifejteni hatását.

1 Keverési próba minden esetben javasolt.