Kénes kérdés!

A kén kulcsfontosságú élettani szerepe sokunk számára talán nem újdonság: kéntartalmú aminosavak építőeleme; peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. Azonban a fehérjebontó enzimek aktiválása, a koenzim-A és a glutaminok felépítésével kapcsolatos fontossága már minden bizonnyal kevéssé ismeretes. De a kén többek között hatással van még a biotin szintézisén keresztül a növekedésre, a protoplazma felépítésén keresztül pedig a növények fagytűrő képességére is. De hogyan is viselkedik a kén a talajban és milyen további szerepet tölt be a növényi fejlődésben?

Kén a talajban

A kén a talajban szerves és szervetlen formában is előfordul. A magas humusztartalmú talajok – a szerves kénformákból adódóan – jelentős kéntartalékkal rendelkezhetnek, míg a lazább szerkezetű, humuszban szegény vagy a homokos talajok kénben szegényebbek. Utóbbiakban olyan szervetlen kénformák dominálnak, amelyek kimosódásának veszélye jelentős lehet.

A ként a növények szulfátion formájában képesek felvenni. A szerves anyagokban található kén a talajban mineralizálódik, előbb kénhidrogén, majd elemi kén képződik, ez pedig a növények számára is hasznosítható szulfáttá, szulfátsókká oxidálódik. Tömörödött, levegőtlen talajon a szulfátból azonban a növényekre nézve mérgező kénhidrogén képződhet, illetve fémekkel oldhatatlan (nem felvehető) szulfidok alakulhatnak ki.

A talajban a szulfát a nitráthoz hasonló módon viselkedik, tehát könnyen elszivároghat a talajból.

A talajok kéntartalma a növényi táplálkozás eredményeként, vagy a nem megfelelő körülmények (pH, ion antagonizmus, kötöttség) okán csökkenhet, pótlása indokolt.

Kén a növényben

A szakirodalmak sok esetben a ként a hatodik legfontosabb tápelemként, a három fő makroelem, valamint a kalcium és a magnézium mellett említik. Ez a mikroelem a növényi szövetekben felhalmozott tömege alapján akár a makroelemek közé is sorolható volna, hiszen a növényben található mennyisége közel azonos a foszforéval.

Legnagyobb koncentrációban a levelekben, ezt követően a magban és a termésben található. Fontos szerepet játszik az enzimatikus reakciókban, a fehérje képzésben és egyes vitaminok (pl. B1) kialakulásában, továbbá a redox rendszerekben is esszenciális. Fontos eleme a zsírsavak szintézisének, és alkotó része több fontos gazdasági növény illóanyagának is.

A ként leginkább szulfát formában tartalékolja a növény, amit a szervezet utánpótlás hiánya esetén könnyen képes a fiatalabb levelekből mobilizálni. Idősebb növényi részekből nem vagy csak nagyon nehezen tud a kén a hajtásokba átépülni.

A nitrogén mellett a kén is fontos építőeleme a fehérjéknek. A kénhiány súlyosan csökkenti a nitrogénfelhasználás hatékonyságát korlázotva ezzel a fehérjeszintézist. A fehérjék ellőállításához a nitrogén és a kén egyaránt fontos, felvételük nagyjából hasonlóképpen, egyidőben történik.

A kénhiányban szenvedő növény – mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérjeszintézise – fejletlenebb képet mutat. A korlátozott növekedés a gyökérzethez képest a lombozaton erősebben jelentkezik. A hiánytünetek – mivel nem, illetve nagyon nehezen mobilizálható a növényben felhalmozódó kén – a fiatalabb leveleken jelentkeznek először. A kezdeti tünetek könnyen összetéveszthetők a nitrogénhiányéval, de abban lényegesen eltérnek attól, hogy elsőként a hajtásokon jelennek meg (a nitrogénhiány kezdeti tünetei mindig az alsó leveleken mutatkoznak). Súlyos hiány esetében a termés minősége és mennyisége is csökken, ami így áttételesen már nagymértékű jövedelem kiesést okozhat a gazdálkodóknak.

Timac AGRO tápelemhiány kísérlet 2017

A hazai talajok kéntartalma az elmúlt évtizedben jelentősen lecsökkent. Ez a légköri kénvegyületek (kén-dioxid) koncentrációjának csökkenése és a terméseredmények jelentős növekedése mellett az egyoldalú (kénmentes, illetve kénszegény) NPK-műtrágyázással magyarázható.

Ennek elkerülése érdekében ajánlott már vetés előtt/alatt is, és a fejtrágyázás során nagyobb mennyiségű ként kijuttatni, hogy a növekedési szakaszban biztosan elegendő mennyiségben álljon a növények rendelkezésére ez a fontos tápelem is.

A Timac AGRO minden alap-, starter-, és fejtrágyája, illetve mikrogranulátuma is nagy mennyiségben tartalmaz ként. A termékekben a tápanyagtartalom mellett természetesen biostimulátor komplexek segítik a hatóanyagok felszívódását, valamint pozitívan befolyásolják a növények fiziológiai állapotát.

További részletekért keresse Timac AGRO szaktanácsadóját!

Az Ön eredménye a mi valódi sikerünk!