Ahogy a csapadékhiányos, arid nyarak lassan átírják a hazai szántóföldi növénytermesztés megszokott szabályait, a gazdálkodóknak alapjaiban kell újragondolniuk a technológiájukat. A nagyszénási „Október 6” Gazda Kft.-nél végleg kikerült a vetésforgóból a kukorica, helyét pedig a kiváló aszálytűrésű napraforgó vette át. De hogyan lehet az elvileg megszokott üzemi átlagok többszörösét, hektáronként 4,3–4,8 tonnát betakarítani egy olyan évben, amikor az öntözetlen táblák alig hoztak valamit? Szemenyei Sándor ügyvezetővel a vegetatív tömeg visszafogásáról, a sormelléki precíziós tápanyag-utánpótlásról és a célzott öntözés gazdaságosságáról beszélgettünk.
Az idei szezon véglegesen bebizonyította, hogy Magyarország klímája megváltozott az elmúlt években. Milyen hatással volt mindez az Önök tevékenységére?
Békés vármegyében 1500 hektáron gazdálkodunk, amiből 400 hektár öntözhető. Az elmúlt években rákényszerültünk, hogy teljesen átalakítsuk a vetésszerkezetet: a szemes kukorica és a konzervipari borsó teljesen kikerült a technológiánkból – még az öntözött területekről is. A szélsőséges aszályok miatt a kukorica és a repce helyét a kalászosok (őszi búza, őszi árpa) és a napraforgó vették át, a csapadékfüggőség csökkentése érdekében.
Miért indultak el a Syngenta 6 tonnás napraforgó versenyében?
Az öntözött kategóriában neveztünk. Az elsődleges célunk nem a rekorddöntés, hanem a tanulás és a tapasztalatcsere volt. A klímaváltozás miatt a napraforgó termőterülete országosan és a Dunántúlon is rohamtempóban nő, hiszen az arid időjárást nagyságrendekkel jobban bírja, mint a kukorica.
Milyen talaj-előkészítési stratégiát alkalmaznak az öntözött és az öntözetlen táblákon?
A versenybe bevont 20 hektáros – jó adottságú, 34–35 aranykoronás – parcellánkon csemegekukorica volt az elővetemény. A 18–19 tonnás termés hatalmas szártömegét tarlóhántás és alapos zúzás után le kellett forgatnunk. Éles különbséget teszünk: míg az öntözetlen területeinken már teljesen elhagytuk a szántást, az öntözött táblákon a szármaradványok és a súlyos talajlakó kártevő-, illetve pocoknyomás miatt elengedhetetlen az őszi mélyszántás.
Hogyan alakítják át a tápanyag-utánpótlási technológiát a költségek optimalizálása érdekében?
Az őszi alaptrágyázást teljes egészében elhagytuk. Értelmetlen és luxus a drága műtrágyát szétteríteni a teljes felületre, különösen az aszályos, nem öntözött területeken. Ehelyett tavaszi lezárás után, a magágy-előkészítéskor adunk 180 kg/ha mészammon-salétromot (MAS), a fő tápanyagbázist pedig a vetéssel egy menetben, sormelléki kijuttatással biztosítjuk.
Miért a TIMAC AGRO EUROFERTIL TOP 49 NPS termékét választják starterként?
Mert a hatékonyság és a hasznosulás terén össze sem hasonlítható a hagyományos műtrágyákkal. Gazdaságosabb a sor mellé kijuttatni 150 kg/ha prémium startert, mint 250 kg komplex készítményt a teljes felületre. Az EUROFERTIL TOP 49 NPS védett, le nem kötődő foszfort (TOP-PHOS®), mélytengeri eredetű kalciumot, ként, mikroelemeket és gyökérfejlődést segítő biostimulátor hatóanyag-komplexet tartalmaz. Fokozatosan táródik fel, dinamikus gyökérfejlődést indít meg, és száraz körülmények között is hasznosul. Közel 8 éve használjuk, és mára minden tavaszi növényünknél erre álltunk át.
Mikor vetették el a napraforgót, és milyen típust választottak?
Április 10-én vetettünk. Nálunk már hat-hét éve kizárólag magas olajsavas, HO napraforgót termesztünk.
Miért döntöttek a HO napraforgó mellett?
Bizonyos esetekben kifejezetten megéri. Békés vármegyében még mindig sokan hagyományos linolsavas, LO napraforgót termesztenek, miközben a Dunántúlon jóval elterjedtebb a HO.
Az elmúlt években a környéken is egyre többen tértek át erre, részben azért, mert hozzánk hozzák be a terményt. Így fokozatosan a környékünkön is nőtt a HO aránya.
A HO-nál azonban nagyon fontos a termény elkülönített kezelése. A betakarítástól kezdve a szállításon át a tárolásig külön kell kezelni, mert az olajsavtartalom miatt nem mindegy, hogy HO vagy LO kerül az adott tételbe.
Milyen elvet követnek az öntözés és a növényállomány kialakításában?
A siker kulcsa, hogy nem óriási vegetatív tömeget, hanem nagy tányért és telt szemeket kell nevelni. A túlfejlesztett, magas állomány fenntartásához óriási vízmennyiség kellene az aszályban. Április 10-i vetés után csak egy 10 mm-es kelesztő öntözést adtunk, majd a vegetáció elején hagytuk a gyökeret mélyre törni. A május-júniusi csapadék után kizárólag a kritikus fenofázisokban öntöztünk: júliusban, a virágzás és a szemkitelítődés idején adtunk ki 3×12 mm célzott öntözést.
Milyen növényvédelmi és agrotechnikai munkákat végeznek?
Májusban gyomirtottunk, júniusban pedig gomba- és rovarölő szeres kezelést végeztünk, amit a napraforgó számára nélkülözhetetlen bóros lombtrágyázással egészítettünk ki. A sorközművelő kultivátorozást tudatosan elhagytuk az utóbbi időben: tiszta állományban felesleges, sőt káros, mert a sorközművelés elvágja a felszíni hajszálgyökereket, ami a nyári hőségben súlyos stresszt és termésveszteséget okoz.
Miért elengedhetetlen az öntözött napraforgó deszikkálása?
Az öntözött növények vastagabb szárúak voltak, és nagyobb fejeket hoztak, mint az öntözetlen állomány.
Nagyobb üzemi méretnél a deszikkálásnak nemcsak a betakarítás gyorsítása miatt van jelentősége. Az érés ütemezése is fontos. Nálunk több száz hektárt kell betakarítani, ezért nem mindegy, hogy a táblák mikor válnak betakaríthatóvá.
Ha a növény egy része még zöld és nem elég száraz, az betakarításkor veszteséget okozhat: a nyers részekkel együtt szem is kerülhet a veszteségbe. Ezért üzemi méretben az érés összehangolása és a betakarítás ütemezése komoly gazdasági kérdés.
Mit mutatnak a számok: mennyire jövedelmező az öntözött napraforgó?
Az idei extrém aszályban a nem öntözött üzemi átlagunk 1,3 tonna/hektár körül alakult, míg az EUROFERTIL TOP 49 NPS starterezésre és a célzott öntözésre alapozott technológiával 4,3–4,8 tonna/hektár közötti termést takarítottunk be. Az öntözés hektárköltsége 100 ezer forint alatt maradt, miközben több mint 2,5 tonna plusztermést realizáltunk. Jelenleg az öntözött napraforgó a legmagasabb jövedelmezőségű növényünk, amely gazdaságosságban a csemegekukoricát és a hibridkukoricát is megelőzi.
Az interjút a Magro.hu készítette.
