01.04

A tehenek felkészítését a szélsőségesen magas nyári melegre már most érdemes elkezdeni. A legnagyobb problémát azok a nyári napok, hetek okozzák, amikor a magas napi középhőmérséklet magas relatív páratartalommal társul. Ebben az esetben beszélhetünk hőstresszről, mely étvágytalanságot, a szárazanyag felvétel, és ezzel egyidejűleg a termelés csökkenését eredményezi. Az elmúlt évek időjárási változásai azt mutatják, hogy a hőségnapok számának növekedésével számolnunk kell.

A szarvasmarhafajban az optimális és a semleges hőmérsékleti zóna eléggé tág intervallumú (-15 – +20 ̊C), de júniustól szeptemberig sok esetben mérhetünk ennél magasabb hőmérsékletet. A húshasznú anyatehenek jobban tolerálják ezt az időszakot, de a borjak számára megtermelt tej mennyisége így is csökken, ami a választási súlyt befolyásolja. Intenzív tejelő állományok esetében pedig mindenképpen külső beavatkozás szükséges a gazdasági károk enyhítésének érdekében.

Gazdasági hatások

Azokon a napokon, amikor a magas napi középhőmérséklethez magas relatív páratartalom társul a tehenek testfelületről történő párologtatása csökken, már nem képesek a hőmérséklet emelkedését megfelelően ellensúlyozni. Megváltozik az állatok viselkedése, csoportosan összeállnak, nem pihennek, a légzésszám fokozódik, a belső szervek vérellátása lassul.

A viselkedés megváltozásán felül az első szembetűnő probléma az állatok étvágyának csökkenése. Nem fogyasztják el a kiosztott takarmányt, rövidül a kérődzésre fordított idő, és rosszabb lesz az emésztés hatásfoka. A kérődzés csökkenése miatt kevesebb nyál termelődik és jut a bendőbe, ami növeli az acidózis kialakulásának kockázatát. Ez a jelenség különösen nagy kockázatot jelent, ha nem megfelelő a beállított tömegtakarmány: abrak arány, illetve, ha a tejtermelés csökkenését a takarmány abrakadagjának emelésével ellensúlyozzuk. Ebben az esetben ugyanis még több könnyen emészthető szénhidrát kerül a bendőbe, ami egyértelműen a pH csökkenését és a bendőacidózis kialakulását fogja eredményezni.

A szárazanyag felvétel, és az emésztés hatásfokának csökkenése akár 10 – 15% tejtermelés csökkenést is eredményezhet, ami egy átlagos 30 literes fejési átlagot tekintve 3 – 4,5 literrel kevesebb értékesített tejet jelent tehenenként naponta. Ez egy 400 fejt tehenet számláló gazdaság esetében naponta 1600 liter tejet, 100 forintos átlagáron számolva 160.000 Ft veszteséget jelent. A magasabb termelésű tehenek esetében a termelés csökkenésének mértéke akár a 20 – 30%-ot is elérheti.

A hőstresszes időszakban a tehenek ellenálló képessége is csökken. Gyakoribbá válnak a tőgygyulladásos esetek, emelkedik a szomatikus sejtszám. Tovább fokozhatja ezt a problémát, ha az istálló higiéniája nem megfelelő, és a tehénnek lehetősége van az itatóból kifolyt vízbe, esetleg a trágyalébe belefeküdni.

A szaporodásbiológiai mutatók szintén romlanak, csökken az ivarzó tehenek száma, emelkedik a termékenyítési index, több lesz a magzatfelszívódás, vetélés. A szaporodásbiológiai mutatók romlása nem csupán közvetlen gazdasági hátrányt jelent a megnövekedett költségek miatt, de az ellések eloszlásának egyenetlenségét is okozza. Ez a jelenség egyes időszakokban relatív tejhiányt, míg máskor tejtermelési csúcsot eredményez, aminek piaci hatásai is érzékelhetők.

A takarmányozás hőszabályozásra gyakorolt hatása

Az elfogyasztott takarmányok emésztése során fermentációs hő keletkezik, ami segít a testhőmérséklet szabályozásában. Ennek köszönhető, hogy akár -15°C hőmérsékletben sem csökken a tehenek tejtermelése.

A hosszantartó nyári melegben azonban pont ez a fermentációs hő fogja nehezíteni a belső hőszabályozást, a testhőmérséklet optimális tartományban való megtartását. A rostgazdag takarmányok fermentációja több hőt termel, mint a könnyen emészthető takarmányadagok lebontása. Az állatok étvágya, szárazanyag felvétele amúgy is csökken, tehát a takarmány táplálóanyag koncentrációjának megtartása érdekében növelni kell az energia és fehérje bevitelt, tehát kézenfekvő megoldás az adag abrakarányának megemelése. És itt mindjárt egy óriási ellentmondásba ütközik a tenyésztő. Amennyiben csökkenti a TMR rostkoncentrációját támogatja a tehén hőszabályzó rendszerét, de a magasabb abrakadag bevitel növelni fogja az acidózis kialakulásának kockázatát.

A bendőpufferek szerepe és jelentősége

A hőstresszes időszakban a takarmányadagok összeállítása során a legfontosabb feladat az egyenletes termeléshez szükséges tápanyag-koncentráció fenntartása mellett az egészséges bendőműködés biztosítása. Ennek egyik lehetősége, hogy a könnyen emészthető szénhidrátok etetése miatt bekövetkező pH csökkenést bendőpufferek etetésével ellensúlyozzuk. Természetesen bendőpuffer alkalmazása egész évben szükséges az intenzív tejelő tehenészetekben, de a hőstresszes időszakban elengedhetetlen a használatuk. Már tavasszal érdemes az általánosan használt szódabikarbóna egy részét hosszú hatású, összetett pufferre cserélni.

Vizsgálatok alapján a legjobb hatást az elmeszesedett tangeri algákból készült pufferek alkalmazásával lehet elérni, mivel szerkezetüknek köszönhetően a hagyományos pufferekhez képest több savat képesek megkötni. Másik előnyük, hogy lassan bomlanak le, így a takarmányfelvételt követően folyamatosan fejtik ki hatásukat.

A Litha pH+ előnye abban rejlik, hogy olyan makro- és mikroelemeket is tartalmaz, melyek szükségesek a bendőbaktériumok szabályos működéséhez, illetve erősítik a szervezet védekező mechanizmusait. Illóolaj tartalma pedig fokozza az állatok étvágyát, szárazanyag felvételét, élesztő tartalma kedvezően hat a tejtermelésre és a tej beltartalmára.

A zavartalan termelés érdekében már most érdemes elkezdeni a tehenek felkészítését az elkerülhetetlenül bekövetkező hőstresszes napokra!