12.03

YIELD SEVICE szolgáltatásunk úttörőként indult a hazai piacon, és azóta is töretlenül, immáron 7. éve segíti a gazdálkodókat az okszerű, ezáltal környezetkímélőbb és eredményesebb tápanyag-gazdálkodás kialakításában. A szolgáltatás részeként GPS azonosítóval ellátott talajmintavétel eredményeire alapozva elemezzük a talaj tápanyag-szolgáltató képességét, valamint az arra ható pozitív és negatív tényezőket. Ezt követően a jogszabályi előírásoknak és hozamelvárásoknak megfelelő, professzionálisan dokumentált tápanyagtervet készítünk.

2016-ban útnak indult YIELD SERVICE+ szolgáltatásunk is, melynek fókusza kimondottan a precíziós gazdálkodási rendszerek tápanyag- és talajerő-gazdálkodása. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. 2017 óta alkalmaz differenciált tápanyag-utánpótlási technológiákat, mely kialakításában és fejlesztésében cégünk a kezdetektől szakmai partnerként van jelen. Debreceni Jánossal, a TM Zrt. növénytermesztési divíziójának vezetőjével beszélgettünk az eddigi tapasztalatokról, eredményekről, valamint tervekről és lehetőségekről.


Mutasd be kérlek a gazdaságot röviden. Mekkora területen és mit termesztetek?

A gazdaságnak 3800 ha területe van, vegyesen szántó és gyep. A termelés fő profilja a vetőmag-termesztés, abból is a kalászos, a hibridkukorica, illetve néhány éve a napraforgó-vetőmag előállítása is. A másik fő profilunk a takarmánynövények megtermelése az állattenyésztési ágazat számára, saját felhasználásra és értékesítési célból. Itt silókukorica, rozs tömegtakarmány, lucerna és gyep szálastakarmány termesztésére alapozunk, valamint a tavalyi évtől bejött az olaszperje termesztése is.

Fentieken túl olajos növényeket is termesztünk, durván éves szinten 1000 hektáron. 60%-ban napraforgót és körülbelül 30%-ban repcét. A vetőmag búza mellett étkezési búzát is termesztünk, összesen 250-300 hektár területen, ami szintén magába foglalja az állattenyésztés takarmányszükségletét és az értékesítést.

Ugyan nagy területről van, szó, tehát nehéz általánosítani – de mégis, milyennek ítéled meg a területek talajtani és klimatikus adottságait?

Valóban elég változatos, de összességében elmondható, hogy igen kötött, réti öntéstalajok a jellemzőek. Területeink 3 kerülete oszthatók. A legnagyobb a Szenttamási kerület, ami 1570 ha. Itt változatosabbak a talajtípusok a réti öntéstalajoktól, a réti csernozjomon át a homokosabb fizikai féleségekig minden megtalálható. A Csorbai kerület – ami egy mélyebb fekvésű kerületünk – 1500 ha-os, itt szintén a réti öntéstalajok találhatóak meg, talán ezek a leginkább kötöttebbek. Illetve Vadas térségében (Fegyvernek és Kisújszállás között) van egy körülbelül 600 ha-os terültetünk, ami klasszikus réti csernozjom, valamivel lazább szerketű.

Mi a helyzet a csapadékkal, klímával?

Röviden azt mondanám, hogy a csapadékeloszlás borzalmas, mert vagy 2 hónapig folyamatosan esik, és úsznak a területek, vagy fél évig nem érkezik egy csepp sem.

Szerencsére a gazdaság területeinek nagy része öntözhető, ami a gazdálkodás eredményességét igen nagy mértékben befolyásolja. Az öntözhető területek nagysága 2400 ha. Ezek durván 25-30 éve telepített berendezések és a talajállapotok miatt muszáj intenzíven öntözünk, amely sajnos egyértelműen tovább rombolja a talajok szerkezetét, állapotát.

Próbáltok tenni ez ellen valamit?

Az öntözésből adódó talajromlási folyamatokat – mint a szikesedés és meszesedés, tömörödés, a vízzáróréteg kialakulása – az elmúlt években (5-6 éve) úgy próbáljuk csökkenteni, hogy elkezdtünk középmély és mélylazítást alkalmazni főleg az intenzíven öntözött területeken és az intenzív kultúrák (hibrid kukorica) alatt. Bevezettük azt a rendszert, hogy hibridkukorica előtt és után középmély lazítást alkalmazunk, ehhez a gépparkot is növeltük az elmúlt években, így az idei évben már 600 hektárt tudtunk meglazítani. Érezhető, hogy a lazítások évről évre egyre könnyebben elvégezhetők (a gázolaj felhasználás is csökken), én úgy gondolom, hogy ez annak tudható be, hogy a talajállapot folyamatosan javul: levegősebb, lazább lett a talajszerkezet.

És mi a helyzet a tápanyag-utánpótlással. Ott is történtek változások?

2017 előtt a műtrágyafelhasználás folyékony szuszpenziós műtrágyákra volt alapozva, kisebb mennyiségben használtunk szilárd fejtrágyát, ez főként AN és MAS volt. A műtrágyakijuttatás gépparkja sem volt a legmegfelelőbb és legkorszerűbb, ezért a kijuttatás nem volt precíz, nem tudtuk tábla szinten az elosztás mértékét, mennyiségét pontosan szabályozni. Ezen mindenképpen szerettünk volna változtatni. Az első lépés az volt, hogy 2017 után a folyékony műtrágyákat a heterogén kijuttatás miatt lecseréltük szilárd komplex termékekre és a gépparkban is új beruházás történt: precíziós kijuttatásra alkalmas gépeket szeretünk be.

Ekkor ismerkedtetek meg a YIELD SERVICE szolgáltatásunkkal?

A szilárd komplex termékeket és a dózist (NPK) az elején még nem szaktanácsadásra alapozva alkalmaztuk, hanem gyakorlati tapasztalok alapján, minden területre ugyanaz az alapműtrágya került. A fejtrágyákat is hasonló módon alkalmaztuk. Rutin alapú műtrágyázást végeztünk.

A Timac AGRO-val 2017-ben kerültünk kapcsolatban Miskucza Péteren keresztül. Neki akkor a Békés megyei szaktanácsadóval volt kapcsolata, és amikor TM Zrt.-nél szóba került a precíziós tápanyag-gazdálkodás, akkor ő javasolta a YIELD SERVICE szolgáltatást.

Azóta használjuk a Timac AGRO talajkondicionáló termékét (PHYSIOMAX) is (a Csorbai területeken), valamit a FERTIACTYL® termékcsaládot – főként az intenzív növényeknél (hibridkukorica) – a területen belüli növény-heterogenitás kiküszöbölésére.

Hogy emlékszel vissza, mivel indult a közös munka?

Így visszatekintve a képlet már nagyon egyszerűnek tűnik. Első lépéskén elővettük a meglévő talajvizsgálati eredményeket és a szaktanácsadóval kiértékeltük azokat. Azokon a területeken, ahol lejárt a talajvizsgálat, ott újra, de már a precíziós tápanyagkijuttatásnak megfelelően 3 hektáronként történt talajmintavételezés és vizsgálat. Utána ezeket, valamint a növények igényeit is figyelemebe véve egy, a talajjal és növénnyel összhangban lévő műtrágyázási rendszert terveztünk meg.

Nagy fejfájást okozott a géppark modernizálása?

Eleinte a gépállomány főleg a szuszpenziós és folyékony termékek kijuttatására volt alkalmas. Szilárd termékek kijuttatására egy kisteljesítményű, 2016-ban vásárolt – a dózist a traktor sebességével szabályozható – műtrágya-szórót használtunk. Ezekkel a gépekkel még kissé komplikáltabb volt a folyamat, de a szolgáltató, megoldotta, hogy valamennyi gép alkalmas legyen a feladatra (formátumváltás stb.).

A kapacitás növelésekor, egy nagyteljesítményű, gyári GPS rendszerrel szerelt Kverneland szilárd műtrágyaszóró lett beszervezve. Olyan gépet próbáltunk választani, ami nem csak most, de a jövőre nézve is tudja hozni az elvásárokat, értve ez alatt a precíziós műtrágyakijuttatás lehetőségét. Időközben ebből a gépből még egyet vásároltunk, így a tavaszi munkáknak már biztosan nem lesz hátráltatója a gépkapacitás hiánya.

Ha jól értem teljesen más alapokra lett helyezve a tápanyag-utánpótlás. Ki kellett mozdulni a komfortzónából, az addig használt rutin szerű folyamatokat félre kellett tenni.

Teljesen átalakítottuk a tápanyag-gazdálkodás metódusát. Alapvetően szilárd műtrágyára tértünk át, úgy, hogy ha szükséges, akkor folyékony fejtrágyát is ki tudunk juttatni – azt ugyan még nem differenciáltan.

A TM Zrt.-től az volt az új elvárás, hogy egy talajvizsgálatra épülő, valamint a növények igényeihez igazított differenciált tápanyagkijuttatást vezessünk be. Fontos volt a talajállapot megismerése, megóvása és esetleges javítása, hiszen a rendszeres öntözésnek számos káros hatását tapasztaltuk. Összességében érdekelt minket, hogy ezzel a komplex odafigyeléssel és okszerű tápanyag-gazdálkodással mit tudunk elérni. Műtrágya mennyiségbéli változás és költségbéli csökkenés megmutatkozik-e.

Az elvárásoknak megfelelően történt a „paradigmaváltás”?

Minden évben komplett tervet készítünk, pontosan meghatározva előre az inputanyagok költségeit. Most már elsősorban monoműtrágyákat, valamint hatóanyagban gazdaságosabb termékeket alkalmazunk, mivel ár-érték arányban kedvezőbb. Igaz ez a fejtrágyáknál is, áttértünk egy magasabb hatóanyag tartalmú termékre. Beépítettük a technológiákba a talajjavítást. Be kellett látnunk, hogy a precíziós hatóanyag kijuttatásnak addig nincs semmi értelme, amíg a tápanyagokat nem tudjuk egy olyan környezetbe adni, ahol az hasznosulni is tud. Ezért fontos első körben a talajjavítás.

Fokozatosan állt össze egy rendszer, ami így 2020-ra ténylegesen egy beállt, működő dolognak mondható. A növények igényeit a makro-tápelemek tekintetében is maximálisan kiszolgáljuk, miközben megpróbálunk reagálni a talajproblémákra is.

Mik a tapasztalatok?

2018-ban ősszel kezdtük el őszibúza egy részén a precíziós kijuttatást. 2019 tavaszán a tavaszi növények egy részén folytattuk, valamint ősszel már teljes egészében így történt az alaptrágyázás, 2020-ban pedig a tavaszi növények teljes területén is így történt.

Őszi vetésű növények esetében 2 év tapasztalatából azt mondhatjuk el, hogy az összterületre vetített műtrágyafelhasználás egyértelműen csökkent. A tavaszi vetésű növények esetében is csökkenteni tudtuk az alapműtrágyák mennyiségét, e mellett egy költségcsökkentést is eltudtunk érni, így be tudtuk építeni a talajkondicionáló készítmény alkalmazást. Növényspecifikus alapműtrágyázás mellett talajállapothoz igazított talajjavítást tudunk elvégezni, úgy, hogy a költségeink alapjába véve a régi módszer alkalmazásához képest nem nőttek, de a technológia minősége összehasonlíthatatlan a korábbival. Fejtrágyázás esetében is váltottunk terméket és mennyiséget is. Több hatóanyagot tudunk kijuttatni ugyanazon költségen.

A hozamon is megérezni a változást?

Eredmények már 2019 őszi vetésű növényeknél is jelentkeztek, stabilizálni tudtuk a terméseredményeket. Szolnok megyei viszonyokhoz képest magasabb és stabil eredményt tudtunk elérni. 2019 tavaszi vetésű növényeknél (kukorica, hibridkukorica, napraforgó) legelőször napraforgónál jelentkezett közel 600 ha-on, megyei szinten is szép eredményt tudtunk elérni. 2020-ban, az évjárat negatív hatásának ellenére ez a tendencia napraforgó esetén megmaradt. Takarmány kukorica esetében is stabilizálni, illetve emelni is tudtuk a termésszintet. Hibridkukorica esetében – a körülményekhez képest – szintén kielégítő eredményeket tudtunk elérni.

Hogyan tovább? Miben látod az előrelépés lehetőségét?

2020-2021 es évet tekintve, úgy gondolom, hogy jelentős mennyiségű műtrágya kijuttatás megtakarításunk fog jelentkezni. Ez azt jelenti, hogy úgy tudjuk majd tervezni a 2021-es évet, hogy az őszi vetések alá is differenciáltan került kijuttatásra a műtrágya és a tavaszi vetések alá is teljes területre, ami azt eredményezi, hogy az elmúlt évhez képest is még egy műtrágya mennyiségi csökkenést tudunk elérni, költség szintet is csökkentünk, vagy ezt ráfordítva még több hatóanyagot és talajjavító készítményt tudunk kijuttatni.

A jövőbe tekintve, mindenképp szeretnék folytatni az együttműködést A Timac AGRO szaktanácsadóival, és már teljes területre elkészíteni a precíziós differenciált tápanyag-utánpótlást. További célunk, hogy bevezessük a differenciált fejtárgya kijuttatást, először kalászosoknál. Tervben vannak még gépi fejlesztések: ha úgy alakul akkor akár tőszámbeállítás, differenciált sorköz-kultivátor és hozammérős kombájn.